Városlista
2019. május 27, hétfő - Hella

Hírek

2018. Október 11. 10:16, csütörtök | Helyi
Forrás: infoesztergom.hu

Éppen 17 éve adták át az ismét megújult Mária Valéria hidat - FOTÓGALÉRIA

Éppen 17 éve adták át az ismét megújult Mária Valéria hidat - FOTÓGALÉRIA

Az idén már 123 éves esztergomi Mária Valéria híd 17 éve épült újjá. 2001. október 11-én adták át az újra felépített átkelőt.

LÁTVÁNYOS GALÉRIA ITT!!! Fotók: Benedek Attila - Atek

A hidat 1895. szeptember 28-án adták át, majd 1918. szeptember 28-án szentelte fel Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás és kapta I. Ferenc József lányáról, Mária Valéria főhercegnőről a nevét.

A hidat kétszer is lerombolták, először 1919-ben, majd 1944-ben, utóbbit követően 57 évet kellett várni arra, hogy ismét felépüljön, 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Építése
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1894 februárjában a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni, miután Vaszary Kolos érsek lemondott a vámszedési jogáról. Az eredeti, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhidat két év alatt építették fel. Az új vashidat, a régi hídtól 120 méterrel feljebb kezdték építeni, hogy a forgalmat a lehető legrövidebb úton a városközpontba vezethessék.

Az akkor még közigazgatásilag különálló esztergomi „városrészek” közt vita kezdődött a híd helyéről. A vízivárosiak szerették volna, ha rajtuk keresztül érkezik a forgalom a királyi városba. Ennek következménye az lett, hogy a szigeti töltés és a Kis-Duna hidak nem készültek el a nagy híd felavatásáig.

A kész hidat 1895. szeptember 28-án adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte. Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést. A király engedélyével a hidat Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról nevezték el.

Első újjáépítés

A hídon 24 éven át élénk forgalom zajlott. A trianoni döntés értelmében a Duna államhatárrá vált, a hidat lezárták. A csehszlovák légionáriusok 1919. július 22-én felrobbantották a párkányi oldalon lévő nyílást, amit később ideiglenes gyaloghíddal pótoltak. A gazdasági szükségesség és a Nemzetközi Duna Bizottság ösztönzésére Csehszlovákia 1922-ben megkezdte a hídszerkezet helyreállítását. A munkálatokat 1923-1924-ben a Ceskomoravska Koiben cég, 1926-ban a pilseni Škoda Művek végezte. 1927-ben a pozsonyi Artur Komlós cég a korszerűtlen fa útpályát vasbetonlemezre cserélte és aszfaltburkolattal látta el. A hídon a forgalom 1927. május 1-jén indult újra, az autóforgalmat pedig 1928-tól engedélyezték. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél évszázadig láthatók voltak.

Második újjáépítés

Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót tett ki, a többi pénz a felhajtó- és bekötőutak építésére, és a vámházra ment el. Felvetődött, hogy megváltoztatják a híd nevét „Barátság” hídra, hogy a híd neve ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchia-beli időkre, de végül az ötletet elvetették.

Az építkezés 2000 októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újragyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amely segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd uszályokon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen, akkori EU-bővítési biztos.

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2019. Május 26. 23:12, vasárnap | Helyi

Így szavazott Esztergom és a térség - Végeredmény

Országosan 99,9 százalékos, Esztergomban pedig 100 százalékos feldolgozottság után közzétette a Nemzeti Választási Iroda a hivatalos EP-választási eredményeket.

2019. Május 26. 20:45, vasárnap | Helyi

Esztergomban többen szavaztak az országos átlagnál

Esztergomban 9 758 választópolgár szavazott, ez 42,65 százalékos részvételt jelent a legutolsó adatok szerint. Az idei magyarországi EP-választás országosan is rekord magas részvétellel zajlott le.

2019. Május 26. 14:27, vasárnap | Helyi

Eddig több mint 6 ezren szavaztak Esztergomban

Az országos átlagnál némileg magasabb a részvétel a városban.

2019. Május 26. 12:17, vasárnap | Helyi

Ezzel a kisfilmmel nyertek 1 millió forintot az Árpád-házi diákjai - VIDEÓ

Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium, Óvoda és Általános Iskola 9.a osztályos csapata részt vett a Netfit Class Challenge pályázatán, amelyre 80 osztály küldte be pályázati kisfilmjét.