Az esztergomi tervtanács ülésezett az önkormányzat vezetőivel, illetve az ÉDUVIZIG képviselőivel augusztus 8-án a városháza nagytermében. A tanácskozás kiindulópontja Dr. Illyés Zsuzsanna tájépítész által összeállított „Esztergom város árvízvédelmének szakmai értékelése” című dokumentum volt. A tervtanács üléssel egyidejűleg a Városfejlesztési Bizottsági is ülésezett volna, azonban a bizottsági tagok közül csak egy képviselő, Juhász István jelent meg. A Városfejlesztési Bizottsági ülésre, a téma fontosságára való tekintettel meghívást kapott a Pénzügyi Ellenőrző és Tulajdonosi Bizottság, akik közül György Sándor és Pataki Józsefné vett részt, Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bizottság, akik közül Juhász István vett részt és a Jogi, Etikai és Ügyrendi Bizottság tagjai is, akik közül senki nem vett részt.

Az értekezlet kiemelten fontos volt abból a szempontból is, hogy a kormányzat által az esztergomi árvízvédelmi gátrendszerre elkülönített 9 milliárdos összegen felül Esztergom költségvetéséből is szükséges lesz a gátrendszer egyes szakasza költségeinek fedezésére. Az árvízvédelmi gátrendszer tervezési előkészítési folyamata most zajlik a szakemberek bevonásával, valamint a bizottságok és a képviselő-testület lehetőleg minél teljesebb tagságával.

A tervtanácsi ülés célja egyrészt az volt, tervtanácsi és bizottsági szinten is megerősítést kapjon Esztergom város érdeke, illetve hogy a Belügyminisztériumban tartandó Vízügyi Tudományos Tanácsban által tárgyalandó, az „Esztergom árvízvédelmi fejlesztése I. ütem” című árvízvédelmi projekt megbeszélés előkészítését elvégezzék. Dr. Illyés Zsuzsanna tájépítész előadásában a majdani új gátrendszer tájba illesztéséről szólt, majd vélemények hangzottak el, illetve kinyilvánították a jelenlévők a szakmai és városrendezési szempontok alapján lévő álláspontjaikat. A város részéről kiemelten fontos volt hangsúlyozni, hogy az 1997. évi LXXVIII. törvény arról rendelkezik, hogy a jogszabályokban előírt követelményekkel összhangban kell a humánus és esztétikus kialakításra tekintettel megvalósítani a környezet alakítását és védelmét. Ennek jelentősége abban áll, hogy a gátrendszer tervezésénél, építésénél különös figyelmet kell fordítani a településkép, a tájkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésér. A városvezetési szándék ennek alapján az, hogy Esztergom, mely nemzeti emlékhely és a világörökségi cím várományosa, méltó és örökölten szép kialakítását meg kell, hogy tarthassa az árvízvédelmi gátrendszer megépítésével együtt.

A tervtanács tagjai, illetve az ÉDUVIZIG képviselői szakmai véleményezéssel csatlakoztak az értekezlethez a biztonság, a tájba illesztés, a közterületalakítási terv, az átjárhatóság, a korzó, az árvízkapuk, a növényzet, a kerékpárút tekintetében, különös hangsúlyt fektetve az állami, illetve a városi költségvetésből megvalósuló szakaszokra egyaránt.

Kapcsolódó cikkek:
Lakossági fórum Esztergom leendő árvízvédelmi rendszeréről

Közmeghallgatás tart Esztergom az árvízvédelmi beruházásról