Hat remetével együtt a Pilis nyugati lábánál, a Pilisszántó és Kesztölc között fekvő Klastrompusztán fölépítette a Sancta Crux (Szent Kereszt) nevű monostort.

Most régészeti leletek, liturgikus tárgyak, installációk, hazai és külföldi kódexek segítségével mutatja be a pálos szerzetesrendet a Pálosok című kiállítás, amely június 15-től látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A szeptember 12-ig látható tárlat átfogó képet kíván adni az egykor magyar földről induló szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. A tárlaton Kárpát-medencei kolostorokból származó régészeti leletek, középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok, számos szobor, festmény és metszet ad betekintést a pálosok történetébe.

Orosz Franciscum (Ferenc): A pálos rend egyetemes története

A kiállításról rendezett hétfői budapesti sajtótájékoztatón Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a magyar történelem és az egyháztörténet összefonódásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy a pálos rend története kiemelt jelentőségű, amelyet a kiállítás a mindennapok oldaláról közelítve mutat be.

Tanúságtételnek, nagy tanításnak nevezte a tárlatot Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, aki szerint mindez segít emlékezni arra is, hogy honnan jöttek, hogyan küzdötték le a pálosok a nehéz korszakokat, és mire jutottak.

A kiállítás egy középkori kerengő-installációval kezdődik, majd egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750-770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről, a lelkipásztorkodásról.

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn összesen 18 rendtaggal, és ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Czestochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Czestochowa Jasna Góra kolostorával.

A Romlás és újjászületés című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, amely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg.
A tárlaton láthatók a pálos rendtörténet olyan emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített - Festetics-kódex néven ismert - imádságos könyv, a czestochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái.
A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.

Fotók: Wikipédia