Az euró 11 éve nem tapasztalt rekord mélységbe jutott hétfőn a dollárral szemben annak hatására, hogy a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) az előző nap megnyerte a görögországi választásokat. Közép-európai idő szerint hétfőn 0 óra 50 perckor egy euró 1,1098 dollárt ért az EBS devizakereskedelmi platformon, amire utoljára 2003 szeptemberében volt példa.

A hétfő hajnali időpont előtt utoljára 1,1132-es árfolyamon kereskedtek vele, ami 0,8 százalékkal kisebb annál, mint amennyi az egyesült államokbeli pénteki utolsó kereskedéskor volt.

Még a vasárnapi görögországi választások vége előtt számos, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó közgazdász úgy vélte, hogy szemben a szélsőséges piaci reakcióktól tartó általános vélekedéssel, az eredménynek nem lesznek átütő erejű következményei.

Ciprasz valószínűleg már hétfőn leteszi a miniszterelnöki esküt, és legkésőbb szerdára összeáll a kormány – közölték a párt tisztségviselői. A kormányfő találkozni akar az Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) párt vezetőjével, valamint a kommunista párt (KKE) tisztségviselőivel is. A To Potami a voksok 5,9 százalékát szerezte meg és a KKE is hasonló eredményt ért el.

Ciprasz egyébként már vasárnap éjszaka bejelentette, hogy az új görög kormány újra fogja tárgyalni a nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, hogy azok „igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek.” Hozzátette, hogy mindazonáltal el akarja kerülni „a kárt okozó összeütközést” Athén európai partnereivel.

A Sziriza választási győzelme fontos jelzés a változófélben lévő Európának, azt jelenti, hogy a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka (az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) a múlté. „A görög nép ma történelmet írt, az ország búcsút int a megszorításoknak és a megaláztatásnak. De győzelmünk kedvez más európai népeknek is, amelyek harcolnak a megszorítások ellen. A legfontosabb célunk, hogy hazánk és népe visszanyerje méltóságát” – tette hozzá a párt vezetője több ezer ember előtt az Athéni Egyetem terén.

A Sziriza különböző tisztségviselői korábban elmondták, hogy szeretnék fél évre befagyasztani a pénzügyi mentőcsomag folyósítását, valamint az annak feltételéül szabott megszorító intézkedéseket, és csak utána kezdenének tárgyalni a hitelezőkkel az új feltételekről.

A Görögországnak nyújtandó 240 milliárd eurós pénzügyi segély utolsó részlete február végén esedékes, de csak abban az esetben kapja meg az ország, ha továbbra is teljesíti a megszabott feltételeket – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

A belga pénzügyminiszter lát lehetőséget a görög pénzügyi mentőprogram feltételeinek újratárgyalására. „Tárgyalhatunk a módozatokról, az adósság átütemezéséről, de az vitán felül áll, hogy Görögországnak tiszteletben kell tartania a monetáris unió szabályait, mert lehetetlen alapjaiban megváltoztatni a dolgokat” – jelentette ki Johan Van Overtveldt sajtónyilatkozatában.

Az a tény, hogy Overtveldt kész fontolóra venni bizonyos változtatásokat a görög pénzügyi mentőprogramban az azt elutasító Sziriza győzelme fényében, arra utal, hogy már nem megkérdőjelezhetetlen a megszorításokat mindenképpen előtérbe helyező politika – állapította meg az AP amerikai hírügynökség.

Cameron ragaszkodik a tervhez

David Cameron brit kormányfő azt írta a Twitteren, hogy „a görög választások bizonytalanságot fognak kelteni Európában. Emiatt kell Nagy-Britanniának ragaszkodnia a saját tervéhez, biztonságot teremteni belföldön.” Az Egyesült Királyság uniós tagsága az egyik fő téma lesz a májusi brit parlamenti választások kampányában.

Az Európai Parlament szocialista frakciója vízválasztónak tekinti a Sziriza győzelmét. „Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása” – állapította meg Gianni Pittella, az EP szocialista frakcióvezetője. Az EP kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppárti frakciójának német delegációvezetője, Herbert Reul viszont elutasította a görög adósság részleges elengedésének a gondolatát.

Jens Weidmann, a német jegybank elnöke azt mondta: reméli, hogy az új görög kormány nem tesz teljesíthetetlen ígéreteket. Amíg Görögország nem teszi rendbe pénzügyeit, addig a mentőprogram bármilyen megváltoztatásának csak rövid távú hatása lehet – tette hozzá.

Michel Sapin francia pénzügyminiszter ugyanakkor már korábban is azon a véleményen volt, hogy az EU-nak nyitottnak kell lennie a tárgyalásokra arról, hogy vagy ütemezzék át a görög adósságot, vagy hosszabbítsák meg a segélyprogram határidejét.

Kompromisszumot kell találni a Szirizával

Elemzők szerint a görög választási eredmények következményeként az Európai Uniónak kompromisszumot kell találnia a Szirizával, és olyan engedményeket kell tennie, amelyeket több ország, például Németország is nehezen fog lenyelni. Az egyik meg nem nevezett elemző szerint „lesz sok feszült pillanat” Athén és Brüsszel között, egy másik szerint „nem lehet megúszni a görög program újratárgyalását”.

Az EU reakcióinak első jelei már hétfőn látszanak majd az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán, amelyen a fenntarthatatlan görög adósságszint lesz a fő téma.