Az 1943. január 12-i támadás a magyar arcvonal áttöréséhez és a Don-menti magyar front összeomlásához vezetett. Kaotikus helyzet alakult ki, január 15-re a magyar védelmi vonal teljesen felbomlott, a katonák egységes parancs és vezetés hiányában, sokszor szervezetlenül indultak el haza, nyugat felé. A menekülő katonák között a szovjetek kegyetlen mészárlást rendeztek

A tavasz folyamán alig több mint 60 ezren tértek haza, az elesettek, sebesültek és hadifogságba kerültek számát csak megbecsülni lehet, ezt 100-120 ezer közé teszik, a foglyok nagy része szintén életét vesztette. A doni katasztrófa tényét próbálták eltusolni, ám annak híre mégis elterjedt. - 1945 után a kommunista hatalom megpróbálta beszennyezni a második magyar hadsereg emlékét, gyávának állították be a katonákat. De a doni hősök becsületét végül nem sikerült elvenni. A családok fenntartották az emlékeket és a legújabb hadtudományi kutatások lemosták a doni hősök nevéről a szennyfoltot. A második magyar hadsereg katonái becsülettel, magyar honvédhez méltón álltak helyt egy olyan küzdelemben, melyről mindenki tudta előre, hogy egyenlőtlen. A doni hősök példái a hazáért hozott önfeláldozásnak, a katonai becsületnek és helytállásnak. Sokuk neve örökre feledésbe veszett bár, de emlékük ott él a magyar néplélekben, bennünk és utódainkban. (Részletek Mátyás Botond Hunor, az MH 47. Bázisrepülőtér főhadnagya, kommunikációs tisztje emlékező beszédéből - Pápa 2023)