Egyik legkorábbról fennmaradt emlékünk a dömösi prépostság, melyet 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapítottak, azóta pedig számos történelmi vihart átélve, megcsonkítva, de máig látogatható.

A prépostság története kilencszáz évre nyúlik vissza: Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben, ekkor épült fel a román stílusú, háromhajós bazilika, főszentélye alatt a csarnokkriptával. 1113-ban Kálmán megvakíttatta az ellene fellázadó Álmost és annak fiát, a későbbi II. Bélát. Álmos ezután a dömösi prépostságban élt. Itt zajlott a magyar krónikában megörökített történet, miszerint Kálmán halála előtt, fiát féltve a trónkövetelő Álmostól, udvaroncát, Benedeket küldte Dömösre, hogy Álmos herceget gyilkolja meg: "Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Mikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti, bevitette magát a monostorba és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek rátette szentségtörő kezét és erőszakosan elvonszolta az oltártól. A papok vigyáztak az egyház ajtajában és el akarták fogni: ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott, és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a lóról, nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték, azok falták fel húsát és csontjait."

A prépostság birtokokkal való ellátására Álmosnak már nem volt módja, ezért azt fia II. Béla tette meg, miután királlyá koronázták 1138-ban.

Az épületegyüttes később, a török háborúk idején elpusztult, a 18. században pedig köveit is széthordták. A hajdani kéttornyú, háromhajós templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély és a prépostság épületének így csak alapfalai maradtak meg. Az altemplom azonban fennmaradt: régészeti feltárása 1977-ben kezdődött, rekonstrukciója pedig 1989-ben fejeződött be.

Írta és fényképezte: Mozer Mária - forrás: National Geographic