Az általuk vizsgált rákok 72 százalékában felfedezték a legapróbb műanyagrészecskéket.

Ezek az állatok a Csendes-óceán hat legmélyebbi régiójában, köztük a Fülöp-szigetekről keletre lévő Mariana-árokban élnek.

A kutatás eredményei a tudósokat is meglepte. "Egy részem mindig is számított arra, hogy találunk valamit. De arra, hogy a Mariana-árokban, a legmélyebb mélytengeri árokban megtalálható élőlények majdnem száz százaléka fertőzött, nem számítottam" - mondta Alan Jamieson tengerbiológus, a Newcastle-i Egyetem kutatója.

A mélytengerek az utolsó, ember által nem érintett régiók. Eddig az Atlanti-óceán északi részén 2200 méteres mélységben, vagy a Kuril-árok üledékében, 7000 méteres mélységben mutatták ki műanyag jelenlétét. A tudósok ezúttal azonban bebizonyították, hogy a tengerekben lévő műanyagszemétnek semmi sem állhatja útját - írták a Royal Society Open Science című szaklapban szerdán megjelent tanulmányukban.

Jamieson és kollégái normál esetben nem műanyag szeméttel, hanem a mélytengerek kutatásával foglalkoznak, nekik köszönhető számos ott élő élőlény felfedezése. Emiatt egész gyűjteménnyi rákállattal rendelkeznek, amelyek a 2008 és 2017 közötti időszakból származnak.

Gyűjteményüket ezúttal arra használták, hogy korunk egyik legégetőbb kérdésére keressék a választ.

Vizsgálatuk eredménye szerint "a mikroműanyag a Csendes-óceán minden állatában és szélsőségesen nagy mélységben is megtalálható. Mindenütt ott van" - mondta Jamieson. Hozzátette: egyes a vizsgált árkok egymástól több ezer kilométerre vannak.

Egyelőre nem tudják megmondani a kutatók, milyen hatása lehet ezeknek a mikrorészecskéknek a mélytengeri rákokra. Jamieson feltételezése szerint a kémiai anyagokkal való fertőzöttség kockázata mellett az a veszély is fennáll, hogy eltömődik az állatok emésztőrendszere. "Olyan, mintha lenyelnénk egy két méter hosszú polipropilén botot és remélnénk, hogy nem okoz kárt az egészségünkben" - mondta.

Már most alig van remény arra, hogy az óceánokból el lehet távolítani a műanyag szemetet. A tengerek és óceánok legmélyebb területeinek helyzete azonban valóban teljesen reménytelen. "Szemetünket olyan helyen halmozzuk fel, amelyet a legkevésbé ismerünk" - figyelmeztetnek a veszélyre a brit tudósok.