Azt azonban nem is gondolnánk, hogy még az időjárás előrejelzést is befolyásolja a COVID-19 világjárvány. Persze legyinthetnénk, hogy a korlátozó intézkedések miatt úgysem lehet sehova menni, a tavaszi hónapok pedig amúgy is kaotikusak időjárás szempontból, szóval az időjárás előrejelzés megbízhatatlansága csak egy kis gond a gazdasági és egészségügyi szempontokhoz képest, csak egy újabb adat, ami miatt bosszankodhatunk.

A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Az időjárás előrejelzés számos területen lényeges kérdés. A mezőgazdaság a vírus ellenére sem állt le, ennek az iparágnak pedig nagyon is lényeges, hogy milyen időjárás várható, a kártevők elleni védekezés és a növények fejlődése szempontjából egyaránt. Ugyanakkor a vírus terjedése szempontjából sem elhanyagolható ez a kérdés, hiszen számos kutatás folyik azzal kapcsolatban, hogy milyen időjárási viszonyok befolyásolják a vírus terjedését, és melyek a legideálisabb vagy legkedvezőtlenebb körülmények a számára.

Milyen adatokat használnak az időjárás előrejelzéshez?

Ahhoz, hogy megértsük, hogy hogyan is befolyásolja a koronavírus járvány az időjárás előrejelzések pontosságát, előbb tisztában kell lennünk, hogy milyen adatokra van szükség az előrejelzésekhez, és ezeket milyen módszerrel gyűjtik be. A dolog valójában nem bonyolult, vannak szárazföldi megfigyelő egységek, időjárás állomások, melyek fontos információval szolgálnak a szárazföld felszínhez közeli meteorológiai viszonyokról, ám a magasabb légköri adatokat ezzel a módszerrel nem lehet begyűjteni, pedig ezek is lényegesen az időjárás előrejelzés szempontjából.

A magasabb légrétegek viszonyairól a ballonos rádiószondák, a repülőgépeken elhelyezett mérőműszerek és a távérzékelési eszközök, például a műholdak tudnak átfogóbb képet adni. Az előrejelzési modellek, melyet nemcsak a hazai, az európai meteorológiai intézet kutatói használnak az időjárás előrejelzéshez, mind a szárazföldi meteorológiai állomások adatait, mind pedig a magasabb légkör viszonyairól szóló adatokat használják. A vírus miatt azonban az adatok begyűjtése problematikusabbá vált.

Hogyan befolyásolta a mérési adatokat a koronavírus járvány?

A vírus egyrészt a szárazföldi meteorológiai állomások adatait is nehézkesebbé vált begyűjteni. Számos országban rendeltek el karantén intézkedést, leállást, és bár az adatokat home officeben is el lehet érni, a mérőműszerek karbantartását, ellenőrzését vagy cseréjét már nem. Ez már önmagban is gondot okozhat, de a súlyosabb problémát a légköri adatok begyűjtésének gyakorisága jelenti jelenleg. Világszinten ugyanis a legtöbb légitársaság csökkentette vagy be is szüntette a légiközlekedést.

Mivel drasztikusan csökkent a repülőjáratok száma, így a begyűjtött adatok mennyisége és minősége is sérült. Az EUMETNET, melynek feladata az európai meteorológiai szolgálatokat tömörítése, folyamatosan figyeli az AMDAR mérések számát, melyek az időjárás-előrejelzésekbe beépülő repülőgépekről származnak. A mérési adataik alapján az AMDAR mérések száma jelentősen lecsökkent, mindössze 40% az ilyen mérések száma az eddigi évekhez képest. A meteorológiai előrejelzések esetében fontos a kiindulási feltételek pontossága, ezt pedig megfelelő mennyiségű adat híján nem tudják pontosan megállapítani.

A korlátozó intézkedések megszüntetése sem jelent majd azonnali megoldást

Bár hazánkban és egyre több európai országban már az újranyitást készítik elő a kormányok, ez azonban még nem jelenti a probléma végét. Az időjárás előrejelzések még hosszú ideig megbízhatatlanok lehetnek, ugyanis a következő néhány hétben a hajókról felengedett rádiószondák száma is csökkenni fog, a korlátozó intézkedések megszűnése után pedig a készletek kimerülése és a karbantartás húzódhat el, ami szintén fennakadásokat okozhat.

forrás: holnapiidojaras.hu