A választók azonban ugyanolyan szavazólapon voksolhatnak, mint a magyarországi szavazókörökben szavazók.

Azok a választópolgárok, akik május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 132 külképviseletén (követségén és konzulátusán) szavazhatnak, ha pénteken 16 óráig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerint több mint húszezren tették meg.

Miután a választási irodák valamennyi kérelmet feldolgozták és kiderült, melyik külképviseleten hány választópolgár kíván szavazni, a külképviseleti választási irodák vezetői kedden személyesen viszik ki a voksoláshoz szükséges szavazólapokat és borítékokat a külképviseletekre.

A külképviseleti névjegyzéket (a kérelmek feldolgozása után) az NVI elektronikusan juttatja el a külképviseleti választási irodákhoz (küvi), amelyek a külképviseleti szavazást megelőző napon kinyomtatják azokat.

A névjegyzéket ki lehet nyomtatni ábécérendben, vagy megyei bontásban és ábécérendben. A névjegyzék megbontása lehetővé teszi, hogy azokon a külképviseleteken, ahol nagyon sokan kívánnak szavazni, a küvi a választók azonosításával és a szavazólapok átadásával kapcsolatos feladatait több csoportra osztva végezze el.

A szavazás napján a külképviseleti választási iroda helyi idő szerint 6 órakor nyitja ki a szavazóhelyiséget.

A küvi képviselője az elsőként szavazó választópolgárral együtt ellenőrzi, hogy az urnák üresek, ezt követően az urnákat úgy zárják le, hogy ne lehessen belőlük szavazólapot eltávolítani. Ezt követően kitöltenek egy ellenőrző lapot, amelyet a küvi tagjai és az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot bedobják az urnába.

A szavazóhelyiségben kizárólag az szavazhat, aki a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a küvi nem vehet fel választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe.

A szavazni kívánó választópolgárnak a küvi előtt igazolnia kell személyazonosságát, erre a következő, a magyar hatóságok által kiállított érvényes igazolványok alkalmasak: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint (kártya formátumú) vezetői engedély. A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes magánútlevél (a hat hónapos és az egy éves érvényességi idejű egyaránt) és a kártya formátumú ideiglenes személyazonosító igazolvány is.

A választópolgárnak azonban - a magyarországi szavazástól eltérően - nem kell igazolnia lakcímét vagy személyi azonosítóját.

Miután a külképviseleti választási iroda megállapította a választó személyazonosságát, valamint azt, hogy a külképviseleti névjegyzéken szerepel-e, átadja az EP-listás szavazólapot a választópolgárnak. A választási irodának a választópolgár jelenlétében kell lepecsételnie a szavazólapot a megjelölt helyen a hivatalos bélyegzővel. Fontos szabály, hogy a bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi, ugyanakkor a szavazólapokat nem szabad előre lebélyegezni. A szavazólapokat a borítékkal együtt kell átadni a választónak.

A választópolgárnak a névjegyzék aláírásával kell igazolnia a szavazólap átvételét. Amennyiben valaki a szavazófülkén kívül akarja kitölteni a szavazólapokat, a küvi köteles felszólítani a szavazófülke igénybevételére, azonban a választópolgár nem kötelezhető annak használatára.

Nagyon fontos, hogy a választópolgár lezárja a borítékot az urnába helyezés előtt, mert a nyitott borítékban leadott szavazatok érvénytelenek.

A szavazás lezárása után a külképviseleteken leadott voksokat - a levélszavazatokkal együtt - szállítják az NVI-be, a szállítás során azonban figyelni kell arra, hogy a levélszavazatokat tartalmazó borítékok (csomagok) nem keveredhetnek a külképviseleti szavazás során leadott borítékokkal.

A külképviseleteken leadott voksokat az NVI számlálja össze, miután valamennyi urna megérkezett.