A megemlékezésen, amelyet az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezett, a helyi roma közösség tagjain kívül részt vettek városunk és térségünk elöljárói: dr. Völner Pál országgyűlési képviselő, Erős Gábor alpolgármester, Steindl Balázs, a megyei közgyűlés alelnöke, valamint Tóth Tamás és Simonné Cserép Krisztina önkormányzati képviselők és Góman János, az Esztergomi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.

A cigány himnuszt követően Sztojkáné Hergovics Györgyi, a Befogadó Társadalomért Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd beszédekkel és koszorúzással emlékeztek meg a második világháborúban elhurcolt és megölt cigány áldozatokról.

A felszólalók mindegyike hangsúlyozta, hogy ez a nap arra emlékeztet mindenkit, hogy tanulnunk kell az európai és a magyar történelem egyik legfájdalmasabb leckéjéből és el kell utasítanunk a faji megkülönböztetésnek minden formáját, minden megnyilvánulását.

Fejet kell hajtunk az áldozatok előtt, nem szabad elfelejtenünk őket, mert arra figyelmeztetnek, hogy soha többé nem következhet be ilyen szomorú esemény.

A beszédekben kitértek arra is, hogy a cigány és a zsidó holokauszt nem csupán egy kegyetlen rendszer cselekedete volt, amely néhány év alatt több millió embert pusztított el, hanem több száz évnyi hátrányos megkülönböztetésnek és üldöztetésnek a következménye is.

A megkülönböztetés különböző formái pedig a mai napig jelen vannak a világban és jelen vannak Magyarországon is, gondoljunk csak a 2008-2009-es romagyilkosságok esetére. Ugyanakkor ez a nap a múlttal való szembenézés kapcsán a megbékélést is jelképezi- hangzott el az ünnepségen.

Augusztus 2-a a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja, annak emlékére, hogy a németek 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka számolták fel a auschwitz-birkenaui cigánytábort, pár óra alatt kivégezve az ott fogva tartott utolsó 3000 romát is.

A porajmosnak, vagyis a cigány holokausztnak már a 19. század végétől megvannak az előzményei, mivel több járvány terjedése miatt tartották felelősnek a cigányokat, ezért például gettósításokkal próbálták őket helyhez kötni. A Horthy-korszakban a cigányok jogfosztása tovább fokozódott, helyi rendeletekkel korlátozták a mozgásukat, és kitiltották őket a kereskedelemből, 1938-tól pedig életbe lépett a romákat üldöző azon rendelet, mely szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni.

Az ezt követő években több településen, közöttük 1942-ben Esztergomban is, zárt cigánytelep létesítéséről döntött a város vezetése, amit csak a munkavégzés céljából hagyhattak el.

Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően – leginkább ezekről a cigánytelepekről – kb. 30–70 000 romát, köztük gyerekeket, nőket és öregeket deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan a koncentrációs táborokba.

Fotók: Völner Pál/ Facebook ; archív: wikimédia