A babonák mellett számtalan kelléke is van az újévnek, és persze a szilveszternek. Az óév utolsó napjának egyik elmaradhatatlan tartozéka a pezsgő, szinte már kötelező szabály, hogy ezzel a buborékos itallal ünnepeljük az évfordulót, a pukkanással távozó pezsgős dugó szilveszterkor hozzátartozik a vidám hangulathoz.
Az ünnepi nedű egyébként már több mint 300 éves múltra tekint vissza. A pezsgő, vagyis a borok királynője 340 évvel ezelőtt, Isten ajándékaként született meg Champagneban, köszönhetően az Hautvillers-i Benedek-rendi apátnak. Dom Perignon a legenda szerint véletlenül jött rá a titokra. Perignon bencés páterként kezelte a kolostor borait, melyeket akkor már vastag falú angol palackokba töltött és portugál parafa dugóval zárt le. A bor még azonban néhány hónappal később, a karácsonyi ünnepekre készülődve, nem volt teljesen kierjedve, így amikor megkóstolta a gyöngyöző bort, meglepődött a buborékok hatására, és felkiáltott, hogy „a csillagokat iszom“. Ezt követően a pezsgőbor híre hamar elterjedt és a közeli Reims katedrálisában a királyok koronázási borának nevezték. A pezsgőkészítés titka ezután még sokáig a bencés apátság rejtett kincse maradt, ahonnan csak lassan terjedt el. A Champagne-i megnevezést pedig csak az itt készült pezsgőre lehet használni, mivel eredetvédett a név.

A bor pezsgősítésének lényege egyébként, hogy az egyszer már kierjedt, letisztult, savas alapborhoz annyi cukrot adnak, hogy az a sajátos pezsgőélesztők táplálékaként elfogyjon és 3-4 atmoszféranyomású szénsavat termeljenek. Az elhalt élesztősejtek sajátos ízanyagot termelve adják a jellegzetes klasszikus pezsgőízt. A kész pezsgőt még likőrrel ízesíthetik, vagy teljesen szárazon, ahogy kierjedt, úgy fogyasztják az igazi ínyencek. A pezsgőkészítés módszere persze a századok folyamán sokat változott, így a hagyományos, klasszikus módon készülteket mára már nagy részben felváltották a gyári erjesztő tartályokban készült pezsgők, az úgynevezett tankpezsgők.

A pezsgő az ünnepek itala, Dom Perignon óta azonban sokat változtak a pezsgőfogyasztási szokások is. Kezdetben a francia királyok fontos koronázási kelléke volt, majd a nemesség kedvenc italává is vált, később a köznép körében is elterjedt. A magyar pezsgőgyártás 1825-ben indult be Pozsonyban, majd a nagymértékű fejlődésnek köszönhetően 1870-től több helyen is gyártottak klasszikus pezsgőt. Európa legkorszerűbb pezsgőgyárát 1883-ban Budafokon létesítette a védjegyezett Törley család. A pezsgő fogyasztásának is megvannak a szokásai, a koccintás ugyanis szinte kötelező, miközben egymás szemébe nézünk, majd azt mondjuk, hogy egészségedre, egészségünkre. Talán ezt a szót, minden nyelven elmondják az emberek ilyenkor. A latin prosit a jó közérzetre, beteljesülésre utal, melyet a német nyelvterületen a Prost, zum Wohl, Wohlsein, Gesundheit kívánság fejez ki. Az angoloknál a cheers, cheerio, health az ilyekor szokásos kifejezés, míg a franciák santé-t mondanak, a spanyolok pedig salud-ot. Az olaszok a salute vagy a cin-cin szavakat használják koccintáskor, míg a portugálok a viva szót.