A Nagyboldogasszony szent misén Erdő Péter prédikációjában többek között kiemelte: „Több szempontból is szimbolikus, hogy Szent István a Szűzanya oltalmába ajánlotta Magyarországot. A tette egyfelől a hívő ember Istenbe vetett bizalmának gesztusa, aki látja, hogy emberi erővel alig tartható az ország függetlensége, léte és kereszténysége, de Istenben bízva, az ő segítségét kérve mégiscsak reménykedve néz a jövő felé. Másfelől ez a cselekedet az ország szuverenitását is kimondja, azt, hogy "senki másnak nem vagyunk hűbéresei, a mi hűbérurunk, királynőnk egyedül Szűz Mária" .

A Szent Korona és a Jó Pásztor virágkompozíciók előtt mondott beszédében Romanek Etelka polgármester többek között hangsúlyozta, hogy Nagyboldogasszony ünnepe és a virágkarneválra induló kompozíciók nemcsak Esztergomról és Debrecenről szólnak, hanem rólunk magyarokról, a keresztény Magyarországról, a valóra vált szent istván-i államról és álomról, mely ezer éve itt vert gyökeret, hogy ezer éven keresztül táplálja nemzetünket.

Széles Diána, Debrecen alpolgármestere egyebek mellett úgy fogalmazott az Esztergomból induló és a Debreceni Virágkarneválra érkező Szent Korona, a nemzeti összetartozásunk jelképének kompozíciója megadja, hogy mi magyarok, mindannyian ugyanazt érezzük határon innen és túl, illetve a másik, a Jó Pásztor virágszobor, a két város által való felállítása, ugyancsak ennek a nemzeti-keresztény közös szándéknak a kifejezése.

A köszöntők után Erdő Péter bíboros megáldotta a Szent Korona és koronaékszerek együttesét, valamint a Jó Pásztort ábrázoló virágkompozíciókat. A két virágszobrot augusztus 16-án délig van lehetőség az érdeklődőknek megtekinteni.
A virágkarnevált felvezető Szent Korona kompozíció tavaly indult először Esztergomból Nagyboldogasszony napján az Esztergomi Önkormányzat kezdeményezésére Debrecenbe, idén pedig a Jó Pásztor virágszobor is innen érkezik majd meg az országon átutazva a cívisváros hagyományos fesztiváljára.

A Nagyboldogasszony ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.