Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után ugyanannyi családi pótlék jár akkori is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek. Ennek biztosítása azonban hiányzik a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiból, ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy az alaptörvény-ellenességet előidézett hiányosságot december 31-ig orvosolja.

A hétfői határozatot kedden tették közzé az Ab honlapján. Az ott olvasható összefoglaló szerint az Ab az alapvető jogok biztosának indítványára, hivatalból eljárva állapította meg, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő. Az Országgyűlés ugyanis a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiban nem alakította ki az alaptörvény erre vonatkozó részének megfelelően a házasságban, illetve az élettársi viszonyban együtt élő szülők jogegyenlőségének lehetőségét.

Az Ab megállapította: a családi pótlék összegének szempontjából fennáll a megkülönböztetés az azonos szabályozási csoportba tartozó gyermekek között. Ugyanis ha a szülők közös háztartásukban együtt nevelnek több, nem egymástól, hanem korábbi kapcsolatukból származó gyermeket, akikre tekintettel családi pótlékra jogosultak, akkor magasabb összegű támogatás jár azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei egymással házasságot kötöttek, mint azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei, bár jogszabályi lehetőségük volna rá, nem léptek házasságra, hanem élettársi kapcsolatban élnek.

A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezések nem vették kellő módon figyelembe a gyermekek érdekeit, amikor a családi pótlék mértékét az azonos szabályozási csoportba tartozó gyermekek tekintetében eltérően állapították meg, és ezzel alaptörvény-ellenes megkülönböztetést valósítottak meg.

Ennek a jelenleg fennálló, és az alaptörvényt sértő hátrányos megkülönböztetésnek a megszüntetéséhez a törvényhozó aktív közreműködésére, és a törvény megfelelő szabályainak megváltoztatására van szükség - olvasható az összefoglalóban. Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének az idei év végéig tegyen eleget.

A határozathoz Bragyova András és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.