Ez az összeg annak az úgynevezett állami inkasszónak a be nem fizettet része volt, amelyet 2012-ben a központi költségvetés a várostól az átvett intézmények működtetésére tervezett beszedni. A szerdai postával érkezett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter levele az Önkormányzathoz, amelyben úgy fogalmaz - ”…jogos elvárás volt, hogy az önkormányzat járuljon hozzá a polgárait szolgáló intézmények fenntartásához….”. Ez a megállapítás akkor lenne igaz, ha az úgynevezett Esztergom törvénnyel nem vitték volna el az önkormányzat ingatlanvagyonát is. 2012-ben azonban az állam tulajdonába került egy gimnázium, két szakközépiskola, a zeneiskola, egy speciális óvoda és szakiskola, három általános iskola, egy középiskolai kollégium, egy szociális központ és a városi múzeum. Ezen épületek kataszter szerinti becsült értéke 8. milliárd 795 millió forint.
Felmerül a kérés, hogy ha 2012-ben, annak ellenére, hogy már nem az önkormányzaté volt ezen intézmények tulajdonjoga és a működtetésük sem ide tartozott, és mindezek ellenére mégis az önkormányzatnak kellett fizetnie értük valamiért, akkor idén miért nem terheli a várost ugyanez a teher. Ha viszont idén nem kell fizetni, akkor tavaly miért kellett? A diszkriminatív döntés végrehajtását meg lehet ugyan kérdőjelezni, azonban ez a lépés most konkrétan azt jelentette, hogy az adósságrendezésben szeptember 30-ig kifizetésre váró, 1 milliárd 72 millió forintból csupán 2 százaléknyit, azaz 21 millió forintot tudott a város átutalni a hitelezőinek, úgy hogy eközben az óvodáknak csak a következő egy hónapját finanszírozta meg az önkormányzat.
A szerdai napon a polgármester összehívta az adósságrendezésben érintett hitelezőket, hogy első kézből kapjanak tájékoztatást a város jelenlegi gazdasági helyzetéről. Itt elhangzott: a még év végéig várható bevételek sem arra nem elegendőek, hogy márciusig az óvodák és a bölcsőde működését finanszírozni tudja a város, sem arra, hogy az adósságrendezésben megállapított összeget kifizesse.
Ez is azt mutatja, hogy a két éve megkötött, és Meggyes Tamás valamint Steindl Balázs akaratát fémjelző adósságrendezési megállapodások nem vették figyelembe a város tényleges anyagi lehetőségeit. A példátlan módon pénzügyi terv nélküli bírói ítélet nem adott garanciát már akkor sem a kifizetésekre, és ide tartozik az is, hogy a képviselő-testület polgármester nélküli ülésén hozott reorganizációs tervét az Alkotmánybíróság azóta megsemmisítette. Ráadásul a szeptemberi inkasszóval az adósságrendezés végrehajtásába az állam önkényesen beleszólt, és a mostani elvonással egy újabb adósságrendezés kockázatát idézte elő.

A polgármesteri hivatal most újra előkészíti azt a 2013-as költségvetést, amelyet tárgyalásra bocsát az október 31-i képviselő-testületi ülésen annak érdekében, hogy a döntéshozók reális képet kapjanak a gazdasági helyzetről. Szinte egyértelmű, hogy központi segítség nélkül a már 3 éve csak vegetáló Esztergom nem tudja teljesíteni adósságrendezési kötelezettségét még úgy sem, hogy szinte minden városi szolgáltatást megvontak, a rezsicsökkentés élharcosaiként például a közvilágításon több mint 100 milliót spórolnak, vagy hogy a városban 4 évre minden beruházást és önként vállalt feladatot befagyasztottak. Újra felmerül a kérdés, meddig büntethető az a polgármester, illetve az a város, amely az előző időszak gazdálkodási hiányát feltárva tiszta lapokkal játszik?

Esztergom, 2013. október 9.
Tétényi Éva
Esztergom, Esztergom-kertváros és Pilisszentlélek polgármestere