A fiatal művész szokatlan, meghökkentő mégis harmonikus képei, mint jó kesztyű a kézre, úgy simulnak bele a Ház eklektikus hangulatába.

Egy hónapra otthonra lelt a falakon a tigrisarcú lány, a menyétfejű Vénusz, a bájos hermelin, az angol reneszánsz galléros denevérhölgy és társai.

Első látásra ismerősnek tűnnek a képek, a motívumok, a hangulat, a legtöbb „eredetijével” már gimnáziumi tanulmányaink, vagy múzeumlátogatásaink során találkozhattunk.
Gazdag Ágnes csavart egyet a híres műveken és megalkotta a saját verzióját, amelyben tudatosan alkalmazta a zoomorfizmust, vagyis olyan keverék lényeket teremtett, amelyek az állat és ember fúziójából önálló és egyedi princípiumokként jelennek meg.

A képeken lévő figurák nem a véletlen, vagy a pillanatnyi festői szabadság eredményei. Gazdag Ágnes tisztában van az állati szimbólumokkal és tudatosan alkalmazza azokat.
Már az őskori természeti népeknél, a görög mitológiában, a római regékben, de a középkori fabulákban is megtaláljuk az egyes állatokhoz kapcsolódó jelképes tartalmakat.

A képeken többször felbukkanó hermelin például az előkelőséget, a gazdagságot, a kifinomult lágyságot és puhaságot jelképezi, de a reneszánsz idején a termékenység egyik szimbóluma is volt.

A denevér sötétségre, eszességre, álszentségre, felemás természetre utal, míg a borz a lustaságra, flegmaságra, testességre. A nyúl szimbolikáját magyarázni sem kell, minden korban a termékenységet jelképezte, de időnként a bujaságot és fürgeséget is.

A macskákról, legyen az nagy, kicsi, vad vagy házi, - a szabadságvágy, öntörvényűség, kényelem, eszesség és tisztaság jut az eszünkbe.

A fentieket figyelembe véve értőbb szemmel nézhetjük végig a festmények sorát. Az emberi természet álca nélkül jelenik meg ott, ahol a legfeltűnőbb és ami a leginkább szem előtt van: az arcokon.

A testekre helyezett belső tulajdonságok uralják a képeket. Nem az öltözet, vagy a környezet részletgazdagsága.

„Gazdag Ágnes szőrös állatkái beférkőztek a múzeumokba és lecserélték a tekintélyt parancsoló hűvös méltóságokat. Ez a deheroizáló gesztus nem romboló, s nem kiforgató, inkább frivol bájjal kiforgatja a muzealizált művészetet. Barokk és klasszicista kompozíciók díszletté válva új szerepeket szolgálnak, súlytalanná teszik a hamis pózokat, komikussá a pátoszformulákat. Az állatok emberszerepben groteszk komikummá alakítják a kimódolt szertartásosságot, a hatalmi reprezentációt, mindez aiszóposzi tanulságot sugallva a narratív képi reprezentáció által."

Gaál József - képzőművész, egyetemi docens

Gazdag Ágnes 1980-ban született Zalaegerszegen. 1999-ben érettségizett a zalaegerszegi Ady Endre Művészeti Gimnáziumban. 1999 és 2000 között az egri Eszterházy Károly Főiskola rajz és vizuális kommunikáció szakán tanult, majd 2000 és 2006 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol Gaál József volt a mestere. 2004-ben Erasmus-ösztöndíjjal tanult Franciaországban a Le Mans képzőművészeti egyetemen. Kiállítása volt már szülővárosában, továbbá Budapesten, Esztergomban, Tatabányán, Szentendrén, Pécsett, Szolnokon, Veszprémben, Szombathelyen, Tihanyban és Kalocsán, külföldön pedig többek között Bécsben, Abu-Dhabiban, Kasselben, New Orleansban.

A kiállítás március 10-ig látható a Kaleidoszkóp Házban, a Ház nyitvatartási ideje alatt.

Információ:https://www.facebook.com/kaleidoszkophaz