Az alacsony bérek és a túlképzés miatt folyamatos az elvándorlás a turizmus-vendéglátás területéről is - írja a Világgazdaság. A szakmailag képzett, kellő nyelvtudással is rendelkező szakemberek főleg Ausztriában és Németországban próbálnak szerencsét.

Továbbra is nagy biztonsággal állítható, hogy aki gyorsan szeretne meggazdagodni, az valószínűleg messziről elkerüli a turizmus-vendéglátás területét, hiszen hagyományosan ebben a szektorban lehet a legrosszabbul keresni. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken februárban közvetlenül mintegy 26 ezer főt foglalkoztattak a KSH adatai szerint, ami 0,9 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. Ez a szám a nyári hónapokban 30 ezer fölé szokott növekedni. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 147 ezer forint körül alakul.

A rendszeres havi bruttó átlagkereset pedig még a 140 ezer forintot sem éri el. Ez a sereghajtó pozíciónak felel meg, még a mezőgazdaságban is közel 20 ezer forinttal többet lehet hazavinni. „Hagyományosan nagyon gyenge a bérszínvonal ebben az ágazatban, mert borravalós szakma volt. A szállodák esetében a bérköltség a legnagyobb kiadási tétel, akár a 30-35 százalékot is elérheti” – mondta a Világgazdaságnak Kovács István. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára hozzátette: jellemző az atipikus foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve az ötcsillagos házak foglalkoztatnak, minimális arányban.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara legutóbbi felmérése szerint a frissdiplomások többsége tisztában van a realitásokkal: 61 százalék a frissdiplomások nettó átlagkeresetét 100-150 ezer forint között határozta meg.

Az Új Széchenyi Tervben a kormány 10 év alatt 1 millió új munkahelyet tervezett létrehozni, amiből a turizmusban és vendéglátásban mintegy 300 ezret. „A foglalkoztatottak száma lassabban növekszik az új szállodák miatti kapacitásbővülésnél, amit az ezzel párhuzamosan zajló folyamatos leépítések okoznak. Összességében kicsit a pozitív felé billen a mérleg” – mondta Kovács István.Leszögezte: nyilvánvaló, hogy amennyiben a turizmus, a hazai szállodaipar teljesítménye nem javul jelentősen nincs esély arra, hogy ezeken a területeteken a kitűzött cél megvalósuljon.