…valamint a külföldiek földhasználati jogának megszüntetése miatt indult eljárás lépett új fázisba.
A termőföldek esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, ezzel Magyarország Brüsszel szerint oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató
befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. A bizottság álláspontja szerint a törvény az unió alapjogi chartájának magántulajdonra vonatkozó rendelkezéseit is sérti.

A magyar jogszabály csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, a korábban bejelentett, 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket.

"Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől" - véli a brüsszeli testület.

Emellett a bizottság a törvény egy másik passzusát is kifogásolja, azt, amely lehetővé teszi az 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú megszüntetését.

Almásfüzitővel az Brüsszel problémája, hogy szerinte az egyik ülepítőben a veszélyes hulladékot más hulladékokkal keverték, amit tilt az uniós jog, valamint, hogy nem végeztek el bizonyos kötelező hatástanulmányokat.

Ezzel összefüggésben Brüsszel tudatta ugyanakkor, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítását követően Magyarország jelezte: a területen alkalmazott gyakorlat felülvizsgálata megkezdődött, de még folyamatban van. Miután viszont a kifogásolt gyakorlat addig is folytatódik, a bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem hozta meg a szükséges intézkedéseket a jogsértés elhárítása érdekében, ezért az eljárás új fázisba léptetése mellett döntött.

Mindkét ügyben két hónapja van Magyarországnak, hogy tisztázza a kérdést a bizottsággal. Ha nem sikerül, akkor a brüsszeli testület következő lépésként a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé viheti az ügyeket.