Közleményükben felidézték, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten hivatalosan bejelentette, hogy 18 millió forintra növelnék az áfa alanyi adómentesség értékhatárát.

Az MKIK a tavaly novemberben publikált minimálbér-kutatásának gyorsjelentésében javasolta az áfa alanyi adómentesség értékhatárának megemelését a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra
- tették hozzá.

A jelenlegi miniszteri bejelentésnél az áfahatár felemelésének részletei még nem hangzottak el, ezért az MKIK azt javasolja, hogy ez két lépcsőben valósuljon meg. Első lépésként visszamenőleges hatállyal, 2025. január 1-től emelkedjen 15 millió forintra, majd 2026. január 1-től 18 millió forintra az új bevételi határ - közölték.

Az azonnali visszamenőleges hatályú intézkedés az MKIK szerint azért fontos, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók jelentős része idén várhatóan már október körül el fogja érni a 12 milliós határt.

Onnantól vagy a teljesítményük visszafogásával vagy valamilyen "szürke", illegális megoldással érik el, hogy ne kerüljenek át áfakörös működésbe, ami vissza fogja fogni az utolsó negyedév GDP-növekedési ütemét is - jelezte a kamara.

Az MKIK az áfahatár emelésével összefüggésben felhívja a figyelmet a katás adózók rendezetlen helyzetére is, mert a jelenlegi havi 50 ezer forintos tételes adó, ami a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot is tartalmazza, szintén folyamatosan inflálódik.
A kamara szerint itt két megoldás lehetséges. Vezessék vissza a magasabb tételes adó választásának lehetőségét, például legyen választható a havi 75 ezer vagy 100 ezer forintos tételes adófizetési lehetőség, amiért már egy befizetéssel arányos, elfogadható nyugdíjra lenne majd jogosult az ezt választó vállalkozó.

A másik, hogy az alanyi áfamentes határérték emelkedésével arányosan valorizálják a havi KATA tételes adóösszegét, ezzel is biztosítva a kedvezményes adózást választó vállalkozások szociális ellátásainak es nyugdíjának méltányosan jobb alapokra helyezését - írta az MKIK.