Komárom-Esztergom megye és a főváros a második NETFIT® mérésen sem vallott szégyent- a 2015/16-os tanévben is ezekben a régiókban lettek a legjobbak a diákok fittségi eredményei.

Az eredmények ismertetésekor a jelen lévő diákok mellett az Australian Open junior győztes teniszezője, Piros Zsombor is belekóstolt a tesztekbe. A 17 éves sportoló már magántanuló, és a testnevelés órák helyett napi két edzése van: „A NETFIT®-hez hasonló teszteket edzéseken is végzünk, például az állóképességi tesztet, ebben elég jó eredményt sikerült elérnem. Most a fekvőtámasz, hasizom és helyből távolugrás tesztet is megcsináltam, és szerencsére nem vallottam szégyent sem Balogh Gábor, sem a felsős gyerekek mellett.” – nyilatkozta az ifjú tehetség.

Az átlag magyar iskolások fittségén azonban még sok a javítanivaló. A legnagyobb gondok az állóképességnél mutatkoznak: a tizenkettedikes fiúk 33%-a, a lányoknál pedig 42% tartozik a fokozott fejlesztést igénylő piros zónába országosan. Jellemző még, hogy a kor előrehaladtával ezek az eredmények fokozatosan romlanak, tehát ötödikes korban ennél még jóval kedvezőbbek a mutatók. Az első két év mérőszámait összehasonlítva viszont megkockáztatható, hogy országos szinten már érződik a rendszeres iskolai testmozgás, a mindennapos testnevelés pozitív hatása, hiszen a nyolcadikos és tizenkettedikes tanulók a második évben jelentősen jobb eredményeket értek el az állóképességi tesztben (pl. a 8-os lányoknál az állóképességi ingatesztben 10%-kal, a 12-es lányoknál pedig 7%-kal több lány került egészségzónába).

„A diákok rendszeres testmozgásra nevelése fontos küldetésünk, a mai rendezvényünk is ezt a célt szolgálta. A NETFIT® program keretében lehetőség nyílik a gyerekek egészségközpontú fittségi eredményeinek nyomon követésére, ez egyfajta értékelő és visszajelző eszköz a diákok, szüleik és tanáraik részére egyaránt. Célunk, hogy mindannyian folyamatosan kövessék a fittségi mutatókat, hiszen a felmérések eredménye extra motivációt adhat a rendszeres testmozgásra. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez iránt már kisiskolás korban kialakuljon a gyerekekben az igény, mert így sokkal nagyobb az esélye, hogy felnőttként is egészségtudatos életet élnek majd.” - mondta Balogh Gábor, az MDSZ elnöke.

A 9 teszt figyelembevételével a közép-magyarországi régió átlagos egészségzónaarány-értéke a legmagasabb (74%), míg a legkedvezőtlenebb átlagos egészségzóna-teljesítési arány Észak-Magyarországon tapasztalható (69,1%). Megyei bontásban a testtömegindex esetében Komárom-Esztergom megye közepes eredményt tudhat magáénak (8,6%). Az állóképességi ingafutás teszt „fokozott fejlesztés szükséges” kategóriájába az ország középső területeit nézve Komárom-Esztergom megyében került a legkevesebb tanuló (15,4%). Az adatok összehasonlításánál – a természetes genetikai adottságokon, biológiai érésbeli különbségeken túl − mindenképpen szem előtt kell tartanunk a tanulók szociokulturális hátterét, a családok jövedelmi helyzetét, és egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottságát is. Ezek ugyanis mind befolyást gyakorolnak a tanulók fittségére. Az eredmények éppen ezért önmagukban nem egy-egy iskola pedagógiai programjának, vagy az ott folyó egészségfejlesztő munkának a minőségét jelzik. A regionális eredményeket az is erőteljesen befolyásolja, hogy egy adott térségben a családok megtehetik-e, hogy egészséges élelmiszereket, vagy sportszolgáltatásokat vásároljanak, és pozitív életvezetési mintákat nyújtsanak a gyerekeknek.