A Békés megyei sertésállomány növeléséért fogta össze a megyei szakembereket és az ágazat képviselőit a Békés Megyei Önkormányzat. A készülő, megyei szintű sertésstratégiát az országban egyedülálló kezdeményezésnek nevezte Horváth István Miniszteri Biztos, aki hangsúlyozta, a sertés hazájába jött.

Mintegy tizenöt taggal alakult meg a napokban a Békés Megyei Sertésstratégia Munkacsoport, melynek hivatalos, április 17-ei megalakulásakor Horváth István, a sertésprogram végrehajtásáért felelős Miniszteri Biztos, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke „bábáskodott”. A munkacsoport feladata nem kisebb, mint elérni, hogy egységes rendszerben kezelve a szektort, megteremtse a lehetőségét annak, hogy Békés megyei sertés adhassa a gyulai és a csabai kolbász alapanyagát, így valóban Hungarikummá válhassanak - olvasható a város honlapján.

Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, az alakuló ülés előtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár minden helyi szintű kezdeményezés üdvözlendő, de nem lehet hatással a megye két jelentős húsüzemére, mivel ehhez az egységes génállomány, a takarmányozás, a szállítás, a leadás, a vágás és az értékesítés teljes megszervezése van szükséges. Így az ágazat mélyrepülését csak átfogóbb, megyei, illetve országos szinten lehet megoldani. Erre vállalkozott a Békés Megyei Önkormányzat!

Horváth István miniszteri biztos példaértékűnek nevezte a megyei önkormányzat kezdeményezését, és örömmel üdvözölte a munkacsoportban a szakma elismert képviselőit. Mint elmondta, Békés megye a sertés hazája, így élharcosnak kell lennie a sertéslétszám növelésében.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy az országos sertésprogram célja 2017. decemberig 5-6 millió darabra növelni Magyarországon az állatok számát, de nem egyfajta szociális programként, hanem a piaci feltételek mentén, visszaszoktatva a hazai fogyasztókat is a sertéshús fogyasztására. Elmondása szerint, míg korábban olyan betegségek kiváltó okának tartották a sertéshús fogyasztását, mint a magas koleszterin vagy a vastagbélrák, addig a statisztikai adatok azt mutatják, hogy míg az elmúlt 20 évben a sertésszám egyharmadára esett vissza, a megbetegedések száma nem csökkent, hanem enyhe mértékben nőtt.

Kifejtette, hogy az országos sertésprogram részét képezi a marketingkampány mellett a takarmányozás és a fehérjepótlás újragondolása és bevezetésre kerül a Magyar Sertésvédjegy is. A háztáji gazdaságok erősítése érdekében pedig átgondolják a háztáji agronómus bevezetését.

Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere, országgyűlési képviselő egyetértve Horváth István szavaival hozzátette, hogy 2,5 éve hangsúlyozza a sertéságazat stratégiai jelentőségét. Békéscsabán és Gyulán egyaránt világhírű és prémium minőségű a kolbászkészítés, véleménye szerint a garantált ár bevezetésével, a támogatások növelésével védhető lenne az ágazat mélyrepülése.

A sajtótájékoztatón felszólalt Zsótér László az Országos Sertéstermelők Választmányának Békés megyei elnöke és Daka Zsolt a Gyulahús Kft. ügyvezető igazgatója is. Előbbi a fordított ÁFA bevezetésének fontosságát hangsúlyozta, utóbbi pedig a versenyképes, minőségi hazai alapanyag biztosításának fontosságáról szólt.