A világon elsőként jegyezte be Oroszország a Covid-19 elleni, specifikusan állatok oltására fejlesztett Carnivac-Cov nevű készítményt - adta hírül a RIA Novosztyi. Nem csak a bejegyzésben első Oroszország, de abban is, hogy ilyen vakcinát fejlesztett, ugyanis egyelőre a Carnivac-Cov az egyetlen ilyen oltóanyag a világon. A Carnivac-Covnak azért is bír különös jelentőséggel, mert ahogy az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) is jelezte, több állat is fogékony az embereket fertőző koronavírusra, és a világ több országában is jegyeztek fertőzéses eseteket. Oroszországban eddig két esetben azonosítottak állati fertőzést: egy moszkvai és egy tyumenyi macskánál. Olyan tanulmány is napvilágot látott már, mely szerint a brit vírusvariáns emberről ugrott át kutyákra és macskákra, és betegséget idézett elő a négylábúaknál. A tavaly októberben indított klinikai vizsgálatok során többek között kutyákon, macskákon, sarki rókákon és nyérceken tesztelték az oltóanyagot. A kutatás eredményesen zárult, az összes tesztalanynál, tehát az esetek 100 százalékában antitestet termeltek az állatok.

Jelenleg azt vizsgálják a kutatók, hogy mennyi idő alatt alakul ki az állatokban immunvédettség az oltás után. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ehhez legalább hat hónap kell. A RIA Novosztyi híréből nem derül ki, hogy az állatvakcina mely vírustörzsek ellen véd, milyen technológiával készült, mindazonáltal az orosz hírügynökség megjegyzi: tudósok szerint az oltóanyag meg tudja akadályozni a mutációk kialakulását, ami a legtöbb esetben a fajok közötti átvitelnél fordul elő. Magyarán, ha egy emberről állatra terjed a vírus, a kórokozó az állatban mutálódhat, növelve annak esélyét, hogy az emberre veszélyesebb variáns alakul ki.

A Szputnyik V-t fejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója, Alekszandr Gincburg a minap arra figyelmeztetett, hogy az új típusú koronavírus még nem érte el teljes potenciálját, a következő lépés a haszon- és háziállatokra való átterjedés. Úgy fogalmazott: MIRE SIKERÜL AZ EMBEREKET VÉDETTÉ TENNI, ADDIGRA A KÖRNYEZETÜNKBEN ÉLŐ ÁLLATOK MEGFERTŐZŐDNEK. A VÍRUS PEDIG ÍGY MUTÁLÓDNI TUD, FERTŐZŐBB VÁLTOZATOK BUKKANHATNAK FEL, MELYEK ELLEN A JELENLEGI VAKCINÁK MÁR NEM BIZTOS, HOGY VÉDELMET TUDNAK BIZTOSÍTANI.

Gincburg szerint éppen ezért fel kell készülni arra, hogy a kórokozó sokáig velünk marad, és még több új variánsával találkozhatunk.

Illusztráció: Pixabay