Komoly figyelmeztetést jelent Recep Tayip Erdogan számára a Gezi parki plázaépítés miatt kirobbant konfliktus: a török kormányfőt nem csak a kereskedelmi kamara, de Abdullah Gül államfő is a rendőri brutalitás visszafogására szólította fel, s elégedetlenség támadt a kormányzó AKP soraiban - nyilatkozta szerkesztősünknek Dobrovits Mihály turkológus. Időközben háromra nőtt a halálos áldozatok száma, de a tüntetők nem adják fel - a közvélemény pedig őket támogatja.

Nappal piac, este csatatér
Miniatűr Woodstock vagy forgalmas piac - békésebb pillanataiban erre emlékeztet a Taksim tér, ahol a rendőrattakok ellenére is zajlik az élet: a fiatalok zenét hallgatnak, gyümölcsöt, zöldséget vásárolnak a kitelepülő árusoktól. Ezzel együtt, a kormányellenes demonstrálók nagyon szervezetten, bátran védik a kormány által bontásra ígért teret - mesélte a jelenleg Isztambulban tartozkodó Dobrovits (a beszélgetéssel egy időben egy újabb, több ezres menet indult a helyszínre).

Kiállásukra szükség van, hiszen Erdogan rendőrsége mindent megtesz a felkelés leveréséért: elképesztő brutalitással lépnek fel, hatalmas muníciót használnak fel gumilövedékből, könnygázból is - szombaton például annyit lőttek ki a tüntetőkre, hogy szó szerint kifogytak a gázpatronokból. Úgy tudni, kedden már a második tüntető halt meg a fejre leadott lövések miatt; egy ember akkor vesztette életét, amikor vasárnap egy taxi - más értesülések szerint harckocsi - megállás nélkül hajtott bele a tüntetők soraiba, Isztambul Madzsisz negyedében.

Az Amensty International ugyanakkor úgy tudja, nem halt meg senki, csupán rémhírek terjednek az összecsapások után; a szervezet értesülései szerint több mint 1500 embert ápolnak kórházban, s közülük 5 ember állapota kritikus - a legtöbb súlyos sérülést a vízágyúk, illetve a gumilövedékek csapásai okozhatták, és valószínű, hogy többen megvakulhattak a könnygázgránátok füstjétől.

Plázálom a Gezi parkban
A konfliktus öt nappal ezelőtt robbant ki, mikor a török kormány - a környezetvédők és városlakók tiltakozása ellenére - elrendelte a Gezi park fáinak ledózerelését, hogy aztán terveik szerint plázát építsenek a helyszínre. 'A plázaépítés tervét Abdullah Gül elnök is bírálta, mire Recep Tayyip Erdoğan meglehetősen cinikusan úgy nyilatkozott, hogy ha nem plázát, akkor mecsetet építenek a térre -, mintha Isztambul nem lenne egyébként is tele imahelyekkel' jegyezte meg Dobrovits Mihály.

A parkot elfoglaló, az irtást megakadályozni próbáló környezetvédőket gumibottal és paprikasprével zavarták el a rendőrök, sátraikat pedig felgyújtották ; ezután helyeződött át a tüntetések centruma a közeli Taksim térre - ami már szimbolikus jelentőségű mozzanat, hiszen a hely a török köztársaság jelképének számít. A teret a demonstrálók már egy hete ellenőrzésük alatt tartják, annak ellenére, hogy a rendőrség újra és újra megpróbálja azt visszafoglalni. A harcok ellenére napközben sokan látogatják a teret - Dobrovits elmondása szerint 15-16 éves fiúk, lányok is kijárnak, sokszor iskolaidőben is, a pedagógusok pedig szintén támogatják a megmozdulásokat.

A tüntetőkkel vannak
A közvélemény az elmúlt napokban fokozatosan a tüntetőket kezdte pártolni, mivel a városi lakosságnak kezd elege lenni az értelmetlen rendőri erőszakból. 'A tiltakozók menetét Isztambul kikötőnegyedében, s a helyi szállodákban is megtapsolták - mesélte a szakértő, hozzátéve, hogy a kereskedők is felemelték szavukat az erőszak miatt: a török kereskedelmi kamara tiltakozott a forgalmat is rontó agresszió ellen -sőt, általános sztrájkra is kilátás van.

Recep Tayip Erdogan láthatólag nem veszi komolyan a tüntetésben rejlő kockázatokat: nemrég úgy nyilatkozott, hogy a felkeléseket pár napon belül leverik, a s a demonstrációk mögött ellenzéki pártok, illetve alkoholista huligánok állnak. Utóbbi kijelentése azzal is magyarázható, hogy Isztambulban - feltételezhetően muszlim nyomásra – nemrég 12 órás alkoholtilalmat vezettek be, este 10 órától kezdve, a világias szemléletű lakosokat pedig felháborította a rájuk erőltetett korlátozás.

Változó szelek
A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjában (AKP) is nőnek a feszültségek, s egyre többen jelzik, hogy elegük van a túl szigorú és hosszan tartó rendőri nyomásból - mutatott rá a szakértő. Bár a korábban lefejezett, majd átszervezett hadsereg valószínűleg hű marad Edoganhoz, nem kizárt, hogy a kormányfőt saját pártján belül próbálják majd elmozdítani. A hatalmi viszonyok változását jelzi, hogy a miniszterelnökkel szembehelyezkedő Abdullah Gül államfő egyre népszerűbb, s politikailag egyre aktívabb szereplővé válik: miután tárgyalt Bülent Arinc miniszterelnök-helyettessel, a kormány képviselője bocsánatot kért a sebesült tüntetőktől - igaz, egyúttal a demonstrációk befejezését is követelte. Korábban Kilicdaroglu, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke is találkozott Abdullah Gül köztársasági elnökkel, és „az államfő figyelmébe ajánlotta” alkotmányos hatalmi jogköreit, például azt, hogy bármikor összehívhatja a parlamentet, illetve kabinetülést hívhat össze saját elnöklete alatt

'Ha Erdogan hallgat a figyelmeztetésekre és intő jelekre, átvészelheti a kormányellenes tüntetéseket - ha nem, belebukhat a folyamatba, vagy súlyos népszerűségvesztésre számíthat'- jósolta az OrientPressnek nyilatkozva Dobrovits. Az incidens a török választások kimenetelét is befolyásolhatja, az eddig háromszor újraválasztott AKP pozícióját legalábbis biztosan gyengíti. Tény ugyanakkor, hogy Erdogan nem a világias, Európához húzó városi lakosságra, hanem a vidékiekre számít - őket pedig nem érintette különösebben a Taksim téri válság.

Ez nem az a tavasz
Kérdésünkre Dobrovits Mihály hangsúlyozta, a megmozdulás-sorozat nem az Arab Tavasz folytatása: itt nem egy, a szíriaihoz hasonló diktatúrát próbálnak megdönteni, és nem is a muszlimok, hanem a városi, baloldali fiatalság lázadt fel Erdogan iszlamista, konzervatív rendszere ellen.