Az év végén megszünteti termelését Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem. A bezárás összesen 675 ember munkahelyét érinti, de egy jelentős létszám részt vesz majd a bányászkodással érintett területek 2018-ig tartó helyreállításában - mondta el az MTI-nek a bányát működtető Vértesi Erőmű vezérigazgatója.

Kovács András Zoltán tájékoztatása szerint a bányában jelenleg 525 saját dolgozót és 150 külsős munkavállalót foglalkoztatnak. A külsősök egy bányászati társaság alkalmazottai, ők határozott időre, 2014 végéig vállalták a munkát. A saját dolgozók közül 280 ember már most is jogosult átmeneti bányászjáradékra, azaz ötezer műszakot vagy 25 évet töltött földalatti munkán.
A vezérigazgató hozzátette, jelenleg is folyik egy felmérés, amellyel vizsgálják, hogy hányan, milyen feltételekkel szerezhetnek jogosultságot bányászjáradékra vagy a munkaügyi központtal együttműködve hogyan biztosítható a foglalkoztatásuk.
"Csak annyi saját emberünknek leszünk kénytelenek felmondani, akik már nem szükségesek a földalatti rekultivációs munkához. Az első csoportos létszámleépítés nem éri el majd a 100 főt. A földalatti munkák befejezése után 2016-ban újabb csoportos létszámcsökkentés várható, mivel az eszközök és haszonanyagok kimentése után bezárnak a földalatti létesítmények" - mondta el a Kovács András Zoltán.
Tájékoztatása szerint a bezárásra fordított összeg munkaügyi költségeket is tartalmaz. Minden saját dolgozónak - a végkielégítés mellett - alanyi jogon jár 1,6 millió forint újrakezdési támogatás, valamint átképzési támogatást vehet igénybe olyan szakma elsajátításához, amellyel biztos munkahelyet találhat.
Magyarország kötelezettséget vállalt a bánya bezárására, amikor az Európai Uniótól engedélyt kért a 2002 óta fennálló szénfillér támogatás folytatására. A szénfillér a versenyképtelen szénbányák bezárására adott támogatás, amelyet már 2002-től beépítettek az áram árába. Ez egyenlíti ki a Vértesi Erőmű bányászati tevékenységének veszteségeit, mely évente mintegy hat milliárd forint, a szénfillér nélkül az erőmű csődbe menne.
A vezérigazgató közölte: a bánya bezárásához, a terület helyreállításához és a munkaügyi intézkedések fedezetére összesen 42,2 milliárd forintot kell fordítani. Ez az összeg az áram árába beépített szénfillér támogatásból képződött, illetve képződik 2018-ig, a helyreállítás után a támogatás már nem terheli a fogyasztókat.
A Vértesi Erőmű biztosítja Oroszlány és Bokod hőellátását, az itt eltüzelt szénnel termelt villanyáram maradék hőjével. Az erőművet fokozatosan megújuló erőforrások égetésére állítják át, de 2015-ben még jelentős marad a széntüzelés aránya, amit vásárolt tüzelőanyaggal kell megoldani.
"Az évi 640 ezer tonnás szénfelhasználás 25 százalékát fedezik a tartalékok és a magyarországi beszerzés, a szükségletek 75 százalékát külföldről kell beszerezni. A jelenlegi ajánlatok szerint a vásárolt szén az erőmű kapujáig szállítva olcsóbb, mint amit bányászunk. A megtakarítás évente 1,3 milliárd forint is lehet" - mondta el a vezérigazgató.