Az interneten megtalálható személyes adataink célzott felhasználásával az egyes szolgáltatók komoly profitnövekedéseket képesek generálni. Mi történik azonban akkor, ha nem járulunk hozzá adataink felhasználásához? A téma az adatkezelési problémáktól az alapvető szabadságjogok sérüléséig sokféle kérdést felvet, ahogy erre a Rádió Orient műsorában Dr. Révész Balázs, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Vizsgálati Főosztályának vezetője világított rá.

A Big Data, vagyis a „nagy adat” azt a folyamatosan bővülő hatalmas adatmennyiséget jelenti, amelyet napi szinten az internet vagy internetre kapcsolt eszközök használata során termelünk. A nagy adathalmaz egyes adatait adatbázisokba rendezve valamilyen szempontok alapján elemző cégek kigyűjtik és analizálják tudományos és üzleti célok érdekében. A Big Data elemző cégek számos forrásból adatokat gyűjtenek össze, amelyeket bizonyos szempontok szerint, algoritmusok segítségével elemeznek és az elemzésekből következtetéseket vonnak le, jövőbeli jelenségeket prognosztizálnak. Az adatok forrása számtalan internetre kapcsolt eszköz, például okoskészülékek, okosmérők lehetnek, amelyek elektronikus jeleket küldenek a felhőbe.

A Big Data elemzések valamennyi szektorban a termelés vagy a szolgáltatás hatékonyságának növelését segítik elő, hiszen a megfelelő szempontok alapján végzett elemzésekből nyert információk jelentős költségmegtakarítást vagy éppen a rendszer fejlesztését eredményezhetik. A nagy ellátó rendszerek működéséhez is előrejelzések készíthetőek, de akár a környezetvédelem, a meteorológia vagy az autóipar számára is hasznosak lehetnek.

Adatvédelmi szempontból a probléma ott kezdődik, ha személyes adataink feldolgozásáról van szó, melyekből esetlegesen komplex személyiségprofilokat hozhatnak létre rólunk. Minden alkalommal, amikor használjuk az internetet (például chatelünk, regisztrálunk, véleményt nyilvánítunk, klikkelünk), számos elektronikus jelet hagyunk magunk után. Ezt az adathalmazt egyes cégek elemzések alá vonják, és vásárlási szokásainkra vagy éppen hitelképességünkre következtetnek. Ebből fakadnak azok az aggályok, amelyek a Big Data célja és az adatvédelem elvei között feszülnek – mondta Révész Balázs.

A Big Data világában minden adat, még a részadat is értékes vagy azzá válhat. A felhő alapú adattárolással a kapacitásbeli problémák megszűntek, hiszen a távoli szerverek tárhelyként való használata korlátlan lehetőségeket biztosít. A piaci résztvevők elsődleges célja az adatmaximalizálás lett. Az adatvédelem szempontjából a személyiség védelme érdekében a célhozkötöttség és az adatminimalizálás elvei azt követelik meg, hogy csak szűk körű és kizárólag az adott célhoz szorosan kapcsolódó adatmennyiséget őrizzenek meg. További kihívást jelent az átláthatóság megteremtése a teljes adatkezelési folyamatot illetően, valamint az, hogy az anonimizált adatokat a későbbiekben ne lehessen személyekhez kötni, ezáltal újraazonosítani.

A vezető iparágak és a szolgáltatási szektor, de a közigazgatás is előszeretettel alkalmazza a Big Data elemzéseket. 2015-re több mint 50 milliárdra nő az adatokat továbbító érzékelők száma. Az okostelefonjaink egyike ezeknek, melyek az alkalmazásokon keresztül szinte a legtöbb adatot elküldik rólunk. A Big Data adatainak 90 százalékát az elmúlt 2 évben hoztuk létre, az emelkedés pedig 50 százalékos évente. “Hatalmas adatmennyiségről van szó, amit okosan kell kezelni.” – hangsúlyozta a szakértő.

Kérdés, hogy előzetesen milyen mértékben tájékoztatnak minket személyes adataink kezeléséről, és utána az adatkezelés jogszerűen történik-e, továbbá az is, hogy az adatok forrása hiteles-e, pontos képet alkotnak-e egy-egy személyről, vajon a több adat, nagyobb és alaposabb tudáshoz vezet-e. Vajon a potenciális internetes nyomon követés és adatgyűjtés ismerete mennyiben befolyásolja az egyén viselkedését, véleménynyilvánítási szabadságát és mennyire eredményez irányított kommunikációt. Többek között ezekre a kérdésekre fókuszál az adatvédelem, és próbál megoldási javaslatokat találni az EU adatvédelemmel foglalkozó munkacsoportjának, a telekommunikációval, technológiával foglalkozó 29-es alcsoport ajánlásokat is megfogalmazó munkaanyaga.

Az elemzések alapvetően magánszemélyekre vagy azok csoportjára lehetnek hátrányosak, ezért különösen fontos már az adatok felvétele során az előzetes és teljes körű tájékoztatás, az érvényes hozzájárulás beszerzése és a megfelelő jogorvoslati fórumok megléte. A személyes adatokkal való visszaélés elkerüléséhez mindenek előtt tudatosan és körültekintően kell az internetet használni, hiszen a legnagyobb felelősség a felhasználóé. Jogsérelem esetén az érintett elsősorban a szolgáltatóhoz, az adatkezelőhöz fordulhat. Amennyiben ez mégsem vezet eredményre, úgy a Hatóságnál bejelentést lehet tenni.

A szektort megosztja a „felejtés joga” elnevezésű új uniós adatvédelmi törekvés, amely alapján kezdeményezhetjük a világhálón megtalálható adataink végleges törlését. Egyesek szerint ez korlátozza a sajtószabadságot, hiszen megtörtént dolgot tesz meg nem történtté, mások szerint viszont kiteljesíti az információs önrendelkezési jogot.

Egy másik problematikus pont a Big Data és a felhő kapcsolata, amelyek egymással összefüggő rendszert alkotnak. A felhő alapú számítástechnika minimalizálja ugyan a hardver szükségletet, lehetővé téve ezzel a korlátlan adathalmozást, azonban joggal merülhet fel az adatbiztonság és a felelősség kérdése. Ha ugyanis fizikailag nem nálunk van az adott adat, akkor azt sem tudjuk megakadályozni, hogy valaki hozzáférjen. Ezért nagyon jó törekvés a magyar kormányzat részéről a kormányzati felhő stratégia, ahol meghatározott magyar szerverekről áramolnak az adatok. Tehát tudjuk, hogy kivel szemben érvényesíthetjük jogainkat; nem kell tartani attól, hogy külföldi államok, például az USA a Patriot Act értelmében hozzáférhet a magyar közigazgatás adataihoz.

Sokféle találgatás van a Big Data jövőjét illetően is. “Abból kiindulva, hogy a Facebook felhasználók köre százalékos arányban a teljes lakossághoz képest még mindig viszonylag csekély, sokan bővülést prognosztizálnak” – mondta a szakértő műsorunkban. Szerinte azonban egyszer el fog érkezni egy paradigmaváltás, amikor például a munkáltatók el fognak gondolkozni azon, hogy az elemző cégek vagy fejvadászok által benyújtott kimutatások mennyire tárhatnak pontos képet eléjük és alapozhatják-e döntésüket személytelen adatelemzésekre.