A Magyar Nemzetben ma megjelent interjúban beszélt többek között az érettségizők problémáiról, a tanulmányi átlagok alakulásáról, az általános iskolák és óvodák gyermekfelügyeleti tapasztalatairól, a digitális oktatás platformjáról és a Kréta rendszerről is.

Elmondta, hogy az érettségi vizsgák forgatókönyvét az aktuális járványhelyzet fogja meghatározni, de a tárca, az iskolák és a pedagógusok mindent megtesznek a zavartalan lebonyolításáért. A köznevelési intézményekben már tavaly november 11. óta zajlanak a kiscsoportos felkészítők az érettségire, amelyek a tanulók visszajelzései szerint is hatékonyak és szükségesek.

Arra a kérdésre, hogy a szóbeli vizsgák meg lesznek-e tartva, azt válaszolta, hogy ezt még nem döntötték el, mivel nem tudni, hogy valóban könnyítés-e a diákoknak az, ha nem lesz szóbeli. Hozzátette azt is, hogy technikailag egy vizsga kevesebb, mint kettő, de nagyon sokan vannak, akik szóban eredményesebbek, és számukra a szóbeli vizsga kifejezetten jó javítási lehetőség, mint például az idegen nyelveknél. Az államtitkár elmondta, hogy tavaly is biztonságosan meg tudták szervezni a vizsgákat, ősszel a második hullám idején a szóbelik is rendben lementek, emiatt normál menetrendre készülnek.

A távoktatás alatti tanulmányi átlagról Maruzsa Zoltán elmondta,
hogy a személyes jelenlét hiánya egyáltalán nem rontotta le a diákok teljesítményét, a tanulmányi átlagok, az érettségi vizsgák vagy éppen a középiskolai írásbeli felvételi eredményei a járvány idején is stabilan hozták a korábbi évek átlageredményeit, de ennek igazolására további adatokra lesz majd szükség, például az idei érettségi és az országos kompetenciamérés eredményeire.
Elmondta továbbá, hogy az elmúlt év során nagyon sokat fejlődött a tartalomszolgáltatás, több az okostankönyv, létezik egy részletes szakmai útmutató, és működik a Digitális Kollaborációs Tér, sokat javult az informatikai háttér, és hatalmasat fejlődtek a pedagógusok is, az ő elkötelezett hozzáállásuk nélkül mindez nem lehetne eredményes – tette hozzá az államtitkár. Folyamatosan bővül az okostankönyvek köre, továbbá 376 ezer körüli laptop és számítógép áll rendelkezésre, amelyek szükség esetén az eszköz hiány miatt a digitális oktatásban részt venni nem tudó tanulóknak is kiadhatók. Kiemelte, hogy az oktatás zökkenőmentessége érdekében a kormány az érintett családok internet-hozzáférését is ingyenessé tette.

Az óvodás és általános iskolás gyermekfelügyelet kapcsán arról számolt be, hogy a családok nagyon fegyelmezetten betartják a szabályokat, értik, miért van szükség a szigorra, és azok veszik igénybe a gyermekfelügyeletet, akik tényleg nem tudják másképp megoldani. Az elmúlt időszak adatai alapján azt közölte, hogy a felügyletet igénylők száma napról napra változik. Március 19-én, óvodai felügyeletet országosan 20 313 fő kért, ez az összes óvodás 6,3 százaléka. Az általános iskolákban ennél is kisebb az arány, összesen 5036 fő élt a felügyelet lehetőségével, ami mindössze a tanulók 0,7 százaléka.

A Kréta rendszerről elmondta, hogy tavaly nem volt zökkenőmentes a használata, de azóta komoly informatikai fejlesztés történt, a Digitális Kollaborációs Tér kialakításával gyakorlatilag mindenre alkalmas, ami az online tanuláshoz, tanításhoz szükséges. Az átállás első napján döcögött, de azóta minden funkció helyreállt. Egy átlagos munkanapon kilencvenezer pedagógus, félmillió tanuló és kétszáznegyvenezer szülő lép be a tanulmányi rendszerbe. Naponta több mint hatszázezer osztályzatot írnak be a pedagógusok, átlagosan kétszázharmincezer tanuló vesz részt napi szinten online órán ezen a felületen, és a számuk folyamatosan bővül. Sok új anyaggal bővült és tovább fog bővülni a nemzeti tananyagtár, ezek jórészt a Krétából közvetlenül is elérhetők. A Nemzeti Köznevelési Portálon is jelentős a terhelés, naponta átlagosan százhatvanezer tanuló dolgozik az okostankönyvekkel.

Fotó: Dr. Maruzsa Zoltán facebook