Míg az előző uniós ciklusban a közúthálózat kapott nagyobb figyelmet, a 2014−2020-as időszakban a vasút korszerűsítése élvez elsőbbséget. Erre a célra több mint 500 milliárd forintot fordít a kormány uniós forrásból - írja a Napi Gazdaság.

A múlt héten jóváhagyta a kormány a 2014−2020-as programozási időszak fejlesztéspolitikai terveit, köztük az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot. Ha az Európai Bizottság is rábólint a tervezetre, Magyarország több mint 500 milliárd forintot fordíthat vasútfejlesztésre az évtized végéig. A Brüsszelbe elküldött koncepció tartalmazza a vasútvonalak korszerűsítését, a szűk keresztmetszetek felszámolását, a hidak felújítását és az utazási időt elnyújtó kényszerű lassítások megszüntetését is.

A Napi Gazdaság úgy tudja, a vasút rekonstrukciójának ügyét szolgálja az is, hogy Brüsszel minden olyan közúti projekt támogatását törölte az új ciklus keretéből, amely nem a transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) tartozik. Az így felszabaduló 100 milliárd forint 70 százalékát a vasút, 30 százalékát pedig a városi közlekedés fejlesztésére fordítaná a kabinet.

A fejlesztéseket túlnyomórészt az IKOP, illetve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz finanszírozhatja. Megépülhet a V0-ként emlegetett, 113 kilométer hosszúságú, Budapestet elkerülő, nagy sebességű teherszállításra szánt, teljesen új vasútvonal, amellyel az árutovábbítás sebessége, vagyis az ország átszelése, a jelenlegi ötről egy napra rövidülne – mondta lapunknak Pető Gábor szakértő, a MultiContact Consulting ügyvezetője.

Ázsia felől a széles nyomtávú vasútvonal a magyar−ukrán határig tart, de a teherszállítási sebesség növelésével el lehetne érni, hogy a Nyugat-Európába tartó teherforgalom a záhonyi átrakókapacitást kihasználva Magyarországon haladjon át, megerősítve hazánk kelet–nyugati összekötő szerepét − vetette fel a szakértő. Ez különösen azért időszerű, mert a szlovákiai tervekben szerepel egy széles nyomtávú vasútvonal megépítése az ukrán határtól Bécsig.