A bruttó hazai termék arányának folyamatos emelkedése mellett a növénytermesztés mértéke is nő. A magyar termelők jó szakmai alapon tudnak termelni, a hazai termékek keresettek. A válságból való kiút az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-jának 10 százalék alá helyezése, valamint a sertés ágazatban a fordított ÁFA bevezetése lenne. Ez a két dolog egy éven belül olyan pályára állítja az ágazatot, amely révén folytatódna a komoly növekedés – a Rádió Orient műsorában Budai Gyula államtitkár beszélt a magyar agrárium helyzetéről és jövőképéről.

Folyamatosan emelkedik a bruttó hazai termék aránya és a növénytermesztés mértéke az országban. A Rádió Orient műsorában Budai Gyula államtitkár elmondta, a szélsőséges időjárás okozta károk ellenére, a mezőgazdaság jelentős részét teszi ki a GDP javulásnak. „A kormányzat elmúlt 3 éves stratégiája elősegítette a hazai termelők védelmét. A pozitív adatok igazolják, hogy a magyar agrárium irányítása jó kezekben van. Az előrejelzések szerint a gazdaság és az a mezőgazdasági ágazat jó pályán van” – hangsúlyozta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

„A magyar termelők jó szakmai alapon tudnak termelni, a hazai termékek keresettek Európában és azon kívül is” – hangsúlyozta az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége. Budai kiemelte, a magyar mezőgazdaság egyre jobb minőségben és nagyobb mennyiségben tud előállítani alapanyagot, illetve feldolgozott élelmiszert. Hozzátette, ebben nagy segítség volt az Európai Unió keleti nyitás politikája, amellyel a magyar hagyományos piacok újra előtérbe kerültek. „A régi szovjet és arab országokban a hazai termékeknek óriási hagyománya van” – jelentette ki.

A magas felvásárlási, illetve a kereskedelmi láncok alacsony értékesítési árai következtében egyre jobban ellehetetlenültek a gazdák. A termelők megsegítésére 2010-ben egyeztetések kezdődtek a nagy kereskedelmi láncokkal. Budai elmondta, konszenzus alakult ki, amely révén megállapodhatnak a felek, a termelés nem válik veszteségessé. Az államtitkár a magyar tejipar helyzetére is kitért. „A tisztességtelen piaci magatartások visszaszorítására új szabályozás lépett életbe. Sajnos még jelenleg is tejhiány van az országban, mivel a magas felvásárlási ár miatt megéri külföldre vinni a jó minőségű magyar tejet” – beszélt a helyzetről a vendég. Hozzátette, a 2010-ben indított kampánynak számos pozitív hatása volt. A magyar fogyasztók gondolkodásában óriási változás állt be. Emellett verseny indult a kereskedők között, ki árulja a legtöbb magyar terméket. Ebből a termelők profitálhatnak – emelte ki a vendég.

Az államtitkár a magyar húsipar és állattenyésztés jelenlegi helyzetéről is szót ejtett. Budai kiemelte, 2012 márciusa óta próbálja rendezni a nagy múltú húsipari cégek helyzetét. A Pápai hús állandó likviditási gondokkal küzdött, így a vállalat bedőlése kódolt volt. Az államtitkár elmondta, ennek ellenére mindenki sorsát rendezni fogják. „A megoldás az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-jának 10 százalék alá helyezése, valamint a sertés ágazatban a fordított ÁFA bevezetése. Ez a két dolog egy éven belül olyan pályára állítja az ágazatot, amely révén kilábal a válságból” – magyarázta.

A kormány az ágazatok támogatása mellett a tanya világának újjáélesztését is fontos teendőként kezeli: 2010 óta 4,5 milliárd forintot fordított tanyafejlesztési programokra. A nemzeti költségvetési forrásokból tanyatavakat hoztak létre, villamosították a tanyák nagy százalékát, valamint fejlesztették a tanyagondnoki hálózatot. „Ezeknek köszönhetően 2020-ra befejeződhet a tanyák villamosítása, ugyanolyan életminőségben élhet a 300 ezer tanyasi emberek, mint a városi lakosság” – emelte ki. Hozzátette, emellett pályázatok segítik a tanyasi termékek piacra jutását, és a helyi piacok létrehozását. „Az idei évben a 2 milliárdos keretre 5,2 milliárd nagyságú pályázati kérelem érkezett be. Óriási az érdeklődés, tervezzük a lehetőségek kiszélesítését. Sajnos a költségvetési források korlátozottak, azonban jövőre 2,5 milliárdos keretet szeretnénk biztosítani” – foglalta össze az államtitkár.

A tanyavilágból való elvándorlás megállításához stabilizálni kellene a helyi életminőséget. A tanyagazdaságok biztosítják az egyszerű, egészséges élelmiszereket, szerepük kiemelkedő. Budai elmondta, éppen ezért a fiatal gazdák támogatása kulcselem a vidékfejlesztési tervekben. „A közmunkaprogram nagyon jó, azonban a jövő a tanyasi gazdaságok fejlesztése, a vidéki életminőség javítása, és a kisgazdaságok megerősítése” – tette hozzá.

Az új földtörvény jogalkotási folyamatát kritikus hangok kísérték végig. Budai elmondta, a negatív megjegyzések ellenére az ellenzék politikusai egyszer sem jelentek meg a tárcaközi bizottság ülésein, javaslataikkal nem segítették a törvényalkotást. „A magyar földterületek védelme nemzeti ügy, konszenzusnak kellene öveznie. A hazai termőföldet meg kell védeni a spekulánsoktól. A tárcaközi bizottság munkájának köszönhetően Magyarországon csak földműves, helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó személy vásárolhat területet. A jogszabályalkotás megtörtént, a hatóságoknak minden eszközük megvan a zsebszerződések felszámolásához” – emelte ki a közigazgatási rádió vendége.

„A magyar mezőgazdaság már elérte a világszínvonalat. Az agárbevétel 2010 óta minden évben 1 milliárd euróval emelkedik” – hangsúlyozta Budai Gyula. Az államtitkár hozzátette, az előző kormány alatt tapasztalható mélyrepülést követően az ágazat helyzete az elmúlt 3 évben egyre biztatóbb.