Először is le kell szögezni, hogy a Kúria alapvetően az adósoknak kedvező döntést hozott, de ennek jogkövetkezményei egyelőre bizonytalanok. A Kúria alapvetően három dologban hozott döntést: az árfolyamkockázatok viselése, az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében.

Először az árfolyamrésről: az árfolyamrés tisztességtelen és éppen ezért semmis, ez teljesen egyértelműen kimondta a Kúria. Itt arról van szó, hogy a deviza átváltásakor a vételi és az eladás árat használták a bankok, szemben az MNB középárfolyamával.

Az árfolymakockázat tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, hogyha a tájékoztatás nem volt megfelelő, azaz egy átlagos ügyfél számára a szerződésből nem derül ki egyértelműen a viselt kockázat.

Végül a szerződésmódosítások akkor tisztességtelenek, ha abból nem derül ki egyértelműen, hogy az ügyfelekre a módosítás milyen kötelezettségeket ró. Talán így lehetne a lehető legegyszerűbben és némileg leegyszerűsítve megfogalmazni a döntéseket, összegezte kérdésünkre válaszát a Lupovici Ügyvédi Iroda.

Mindez semmi esetben sem jelenti azonban azt, hogy a tartozások el lennének törölve. Inkább csak azt, hogy a szerződések részben semmisek, de a problémás pontok kijavíthatóak.

A kúria javaslata szerint a szerződéseket tömegesen újra kell majd írni, ami többféle módon is megtörténhet. Vagy a bankok egyeznek meg az adósokkal, vagy egyedi bírósági döntésekkel, vagy ami a legvalószínűbb a parlament hoz valamilyen döntést az ügyben. Az azonban jó eséllyel várható, hogy valamilyen pénzösszeg visszajár majd az adósoknak.

Hogy pontosan mennyi, azt a jogász sem tudta megválaszolni. Ez a jövő kérdése, és vélhetően a kormány döntésén nyugszik majd. Az elég valószínű, hogy az árfolyamrés különbözete visszajárhat az adósnak. A kúria döntése alapján a bíróságok módosíthatják a szerződéseket, és az adósoknak pénz jár vissza.

A kamatemelések esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. A válság kitörése után a bankok az ország és az ügyfelek kockázatának növekedése miatt a bankok egyoldalúan kamatot emeltek, holott Svájcban szinte nulla volt a jegybanki kamat. Hogy ebből jár-e vissza az adósoknak az még bizonytalan, és szintén a kormány döntésén múlik.

A harmadik, legnagyobb falat a jogász véleménye szerint az árfolyamkockázat kérdése. Ha a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy őt nem megfelelően tájékoztatták az árfolyamkockázatról, akkor itt is lehet keresnivalója az adósoknak, ez pedig már óriási összegeket jelenthet.

Az adósoknak most két lehetősége van. Vagy megvárja a kormány döntését az ügyben, vagy pedig ügyvédekkel konzultálva bírósághoz fordul.

Rogán Antal Fideszes képviselő már kijelentette, hogy készül a több százmilliárd forintot érintő csomag, ám ezt csak az őszi ülésszakban tárgyalják majd. Hogy pontosan kit, és hogyan érint, az vélhetően még csak most körvonalazódik.