Május 4-én ünnepli születésnapját Buzánszky Jenő, aki minden bizonnyal ma is rengeteg jó kívánságot kapott. Az Aranycsapat hátvédjének születésnapjáról ráadásul nemcsak Magyarország, hanem a világ magyarjai is megemlékeznek, több köszöntés is érkezett számára külföldről. A dorogi legenda szerint ez is bizalmat ad ahhoz, hogy érdemes volt sok mindent megadni és megtenni az Aranycsapatba kerülésért, amely világraszóló és a magyaroknak örömet szerző játékot és sikereket tudott nyújtani.

Buzánszky Jenő napjai továbbra is sűrűen telnek, hiszen rengeteg rendezvényre jár még mindig. A felkéréseket pedig egyáltalán nem bánja, mert, mint korábban kifejtette, így tudja visszaadni az egykori szurkolóknak a győzelmekhez nyújtott segítségüket.

„Úgy szoktam mondani, hogy amerre a labda gurul, arra megyek én is” – hangsúlyozta a dorogi legenda.

Újdombovárból, Dorogon át, az Évszázad mérkőzéséig
Buzánszky Jenő Újdombováron született1925. május 4-én. A Dombovári Vasutasban 13 évesen, 1938-ban kezdte pályafutását, ezután a hátvéd 21 évesen a Pécsi Vasutas Sport Klubhoz került, de hamar átigazolt a Dorogi Tárnához. Ezt követően 1951-ben a Dorogi Bányászhoz került, ahonnan egyedüli vidékiként lett az Aranycsapat tagja. Játszott az 1952-es Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerző magyar válogatottban, majd 1953. november 25-én az „Évszázad mérkőzésén” a Wembelyben, ahol a magyar válogatott 6-3-ra legyőzte az angolokat, de emellett tagja volt az 1954-es VB ezüstérmes együttesnek is. 1950 és 1958 között 48 alkalommal ölthette fel a címerest mezt, míg első osztályú labdarúgóként 1948 és 1960 között összesen 274 bajnoki összecsapáson lépett pályára. Hátvédként gyorsaságának köszönhetően gyakran vette ki a részét a támadásokból az ellenakcióknál. Aktív labdarúgó pályafutása után elvégezte a Testnevelési Főiskolát, majd edzőként dolgozott Dorogon, Esztergomban és a Fősped-Szállítók csapatánál, illetve később a Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetséget irányította. Tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének, 1996-tól az MLSZ alelnöke. 1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság érdemrendjével tüntették ki.