közölte a csütörtöki közgyűlés után a testület elnöke az MTI-vel.Popovics György kijelentette, hogy a megyei közgyűlés a határozattal Esztergom mellé állt. A beruházásról, amelynek a határon átnyúló környezeti hatásai vannak, nem tájékoztatták a Duna menti településeket sem - közölte.

A javaslatot jegyző képviselők egyike, Zoltai Dániel elmondta, hogy Esztergom és Párkány környéke az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége, az átlagosnál több a légzőszervi betegség. A párkányi papírgyár területére tervezett beruházás az uralkodó széljárás miatt tovább szennyezné a magyar oldalon lévő, Duna-parti városok levegőjét.

Kedden a párkányi képviselő-testület ülésén a Magyar Közösség Pártja kérte számon a polgármestertől, hogy miért nem tájékoztatta széleskörűen a lakosságot a tervezett beruházásról, és indítványozta, hogy az üggyel foglalkozzon a testület, mivel az üzem a dokumentáció szerint "közepesen környezetszennyező".

Az MKP sajtóosztálya az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében leszögezte, "Párkány egy jelentős idegenforgalmi és turisztikai központ, ahol az ilyen környezetszennyező üzemnek semmi helye". A párt közölte, aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hulladékfeldolgozó megépülése ellen.

Eugen Szabó, Párkány polgármestere az Esztergomi Regionális Televíziónak azt mondta, a beruházásról szóló tájékozatót feltették a város honlapjára és kifüggesztették a hirdetőtáblára. A véleményezési folyamatban az önkormányzat összegyűjti az észrevételeket és továbbítja a környezetvédelmi minisztériumba.

"Nem találtam semmi kivetnivalót a beruházásban. Egy modern, 40 főt foglalkoztató üzem épülhetne meg" - jelentette ki a polgármester, majd hozzátette, hogy február 22-én jár le az előzetes véleményezés határideje.

Romanek Etelka Esztergom polgármestere az MTI-nek elmondta, a tervezett beruházásról február 13-án szerzett tudomást, és másnap szakértői bizottságot alakítottak. Február 21-én rendkívüli testületi ülést tartanak, hogy határozatban tiltakozzanak a beruházás ellen - tette hozzá a polgármester.

A környezetvédelemmel foglalkozó helyi Válaszúton Alapítvány az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében leszögezte, a Földművelésügyi Minisztériumban nemzetközi hatásvizsgálati eljárást kezdeményeznek, mert a tervezett üzem alig több mint egy kilométerre lenne a határtól, ennek ellenére a magyarországi felet nem tájékoztatták a létesítményről.

Szuhi Attila, a Válaszúton Alapítvány szakértője szerint a tervezett üzem pirolízises eljárással kezelné a hulladékokat, ami mind a hazai, mind az uniós jogban hulladékégető műnek minősül.

Az ilyen üzemek kibocsátása nagyban hasonlít a hagyományos égetők kibocsátásához, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, és erősen szennyező és egészségkárosító toxikus szerves szennyezők juthatnak a környezetbe. A tervezett üzem az uralkodó szélirány miatt nemcsak Esztergomot, hanem fekvő Dorog, Tokodaltáró, Tát településeket is érintené - fogalmazott a szakértő.