A Magyar Nemzeti Bank a vártnak megfelelően, 25 bázisponttal 4,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés várható volt; a meglepetés az lett volna, ha a 38 éves mélyponton lévő infláció és az elmúlt hetekben sokat csökkent piaci kamatszintek mellett nem csökkent ma az MNB – fejtette ki véleményét Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője.

A kérdés most leginkább az, hogy meddig tudja még vágni a jegybank a rátát, tette hozzá az elemző. Az elmúlt hetekben ugyanis támogató volt a nemzetközi környezet, a hozamszintek világszerte érdemi csökkenést mutattak. A rengeteg többlet likviditás, amit a világ nagy jegybankjai nyújtanak, a gyenge növekedési kilátásokkal és az ugyancsak csökkenő inflációs várakozásokkal karöltve lefelé nyomják a hozamokat. Ebből profitált a hazai állampapírpiac is, amiben sokat segített a tavalyi költségvetési hiányadat, miszerint végül a GDP arányában 2 százalék alá sikerült csökkenteni a deficitet. Ebben a környezetben valamennyire érthető is, ha a piaci árazások év végére már bőven 4 százalék alatti kamatszintet jeleznek.

A kérdés azonban az, hogy ezek a várakozások megalapozottak-e. Bizonyos mértékig vélhetően igen - mondta Árokszállási Zoltán. Az elemző azonban azt is jelezte, hogy mivel Magyarország külső adóssága és devizaadóssága még mindig számottevőnek mondható, ezért szerinte nem lehet túlságosan mélyre vágni az irányadó rátát. Kérdéses az is, hogy a múlt heti jegybankelnöki interjú után pontosan hogyan kívánják átalakítani a kéthetes jegybanki eszközt, aminek bejelentése érdemi forintgyengülést okozott. Ennek megfelelően az Erste szerint az alapkamat júliusig 4 százalékra csökkenthető, utána azonban további kamatvágásra már várhatóan nem fog sor kerülni idén.