A változtatás célja, hogy a mindennapi élethez közelebb hozza a természeti értékek védelmét, tudatosítsa az itt élőkben, hogy valamennyien a bioszféra-rezervátum szerves részei vagyunk.

A bioszféra-rezervátumok az UNESCO égisze alatt jó pár évtizede léteznek, azonban mostanra egyértelművé vált, hogy a korábbi, a természeti értékeket viszonylag kis területre bezáró, az embereket onnan gyakorlatilag kizáró koncepció meghaladottá vált.

Az új elképzelések szerint a bioszférák határai kitolódnak, azon belül pedig három zónát alakítanak ki: a legkisebb, fokozottan védett részek (mag zóna) továbbra is kiemelt védettséget élveznek, a körülöttük elhelyezkedő területek (puffer zóna vagy védőövezet9 elsősorban a turizmus és oktatás révén kapcsolódnak bele, míg a közvetlen emberi életterek, városok, falvak a legszélső zónához (átmeneti zóna) tartoznak.

A magterületeken elsődleges a megőrzési és kutatási funkció, fokozottan védett természeti területnek minősülnek. Emberi tevékenység, akár csak a belépés is csak kivételes esetben megengedhető. Hosszú távú védelmet nyújtanak a rajtuk élő életközösségeknek, növény- és állatfajoknak.

A védőövezetek a magterületeket veszik körül, fő feladatuk ezek védelme. Csak korlátozottan és szabályozott mértékben folyhat rajtuk emberi tevékenység, amely nem lehet ellentétes a természetvédelmi célokkal.

Az átmeneti övezetek a természeti erőforrások fenntartható használatának a bemutató területei, ahol mezőgazdasági és egyéb emberi tevékenység is folyhat. Fő rendeltetése a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés megteremtése, közös programok kialakítása.

Esztergom Város Önkormányzata már egy korábbi testületi ülésen döntött arról, hogy csatlakozik a Pilisi Bioszféra-rezervátumhoz, pontosabban annak átmeneti zónájához, június 17-én, pénteken a többi önkormányzattal, a MAB Nemzeti Bizottsággal, a Pilisi Parkerdővel, a Duna-Ipoly Nemzeti parkkal valamint civil szervezetekkel közös szándéknyilatkozattal Romanek Etelka erősítette meg a képviselő-testület döntését.

A Pilisi Bioszféráért Fórum öt tagú Tanácsadó Testületet hozott létre. A Tabácsadó Testület a összetétele MAB Nemzeti Bizottság, a Pilisi Parkerdő Zrt., a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság , az érintett települési önkormányzatok képviselője, melyek Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád, valamint , a célkitűzések érdekében tevékenykedő civil szervezetek képviselője.

Az első esztendőben, fenti önkormányzatok képviseletére Romanek Etelka polgármester, a civil szervezeteket képviseletére Horváth Zoltán lesz jogosult, akit szintén Esztergomból választottak az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnökeként.

A Pilisi Bioszféra-rezervátumnak (PBR) – hasonlóan a többi bioszféra-rezervátumhoz – az alábbi három alapvető funkciónak kell megfelelnie, amelyek kölcsönösen kiegészítik és erősítik egymást.

Megőrzés: hozzájárul a Pilis-Visegrádi-hegység térségében található változatos ökoszisztémák, tájak fennmaradásához, a fajok sokféleségének és genetikai változatosságának megőrzéséhez.

Fenntartható fejlődés: elősegíti a helyi körülmények között megvalósítható, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontból fenntartható gazdasági fejlődést – a helyi hagyományos gazdálkodási módszerek, tradíciók figyelembevételével.