Az EU-országok állam-, illetve kormányfői csütörtök délután Brüsszelben megkezdték a gazdasági növekedés ösztönzésére, az euróövezet megszilárdítására és az uniós integráció további elmélyítésére irányuló kétnapos csúcstalálkozójukat.

A részvevők kísérletet tesznek a kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió (EMU) megteremtéséhez vezető út felvázolására, azzal a céllal, hogy az eddigieknél is határozottabb jelzést adjanak a piacoknak: van uniós program a válság leküzdésére és újabbak megelőzésére.
A találkozón Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A kormányfő az Európai Néppárt vezetőinek az EU-csúcs előtt tartott egyeztetésére érkezve azt mondta újságíróknak, hogy Magyarország nem várhat saját növekedési programjának elindításával az uniós döntésekre. Orbán szerint Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Úgy látja, hogy "az eltökéltség eziránt szavakban erős, tettekben azonban még gyenge".
Az első munkanapon a gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatás bővítése a fő téma. Angela Merkel, a legnagyobb uniós nemzetgazdaság, Németország kancellárja közvetlenül a csúcstalálkozó kezdete előtt a munkanélküliség visszaszorítását célzó intézkedéseket jelentett be.
Előzetes várakozások szerint a csúcson 120-130 milliárd eurós "növekedési csomagról" határoznak. Ezzel kívánják kiegészíteni a költségvetési fegyelem megszigorítására és az eladósodás mérséklésére irányuló korábbi intézkedéseket. A találkozó részvevői várhatóan megvitatnak olyan kezdeményezéseket, mint amilyen például az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelése, közös beruházási projektkötvények kibocsátása vagy a fel nem használt uniós források átcsoportosítása.
A találkozó aligha megkerülhető témájának ígérkezik az egyes szakértők szerint halasztást nem tűrő teendő: Spanyolország, valamint Olaszország pénzügyi megsegítésének ügye, mivel a két ország hitelből történő finanszírozását a piacok egyre kockázatosabbnak tartják, és ennél fogva egyre inkább megkérik az árát.
A csúcs - legalábbis Herman Van Rompuy, az uniós tagállami vezetők testületének elnöke így reméli - elvezethet egy olyan vízió elfogadásához, amely tartalmazza a gazdasági integráció további lépéseit, elsősorban az euróövezet stabilitásának növelése érdekében. A javaslatok közé tartozik a közös betétgaranciával és euróövezeti feltőkésítési lehetőséggel bíró bankunió, valamint egy olyan nemzetek fölötti hatóság (euróövezeti "pénzügyminisztérium") létrehozása, amely a tagországok nemzeti költségvetésében is módosításokat kérhetne, ha azt szükségesnek látná a közös gazdaságpolitikai célok elérésének érdekében. Része a tervnek az euróövezeti országok belső adósságának közössé tétele, azaz - egyik lehetőségként - közös eurókötvények kibocsátása is.
Hogy az elvi nyilatkozatokon túlmenően milyen konkrét, kézzel fogható döntések születnek ezen a csúcstalálkozón, egyedül a bővítési politika tekintetében mondható meg előre teljes bizonyossággal. A tagországok európai kérdésekkel foglalkozó tárcavezetői között kedden Luxembourgban egyetértés született arról, hogy Montenegró megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Az állam-, illetve kormányfők ezt most hivatalosan is meg fogják erősíteni, és így az előreláthatólag több évig tartó tárgyalások már pénteken meg is kezdődhetnek a kicsiny nyugat-balkáni országgal.