Meghajolt Németország a spanyol és olasz nyomás alatt, az euróövezet így elindult a külön-külön vállalt adósságkötelezettségek szétterítése felé, pedig Berlin éppen a tartozások közössé tételét akarta elkerülni - jegyezték meg német lapok a pénteken véget ért uniós csúcstalálkozó eredményeit értékelve.

A szombati lapok a megállapodások közül azt a két pontot emelték ki, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) a jövőben közvetlenül segíthet meg bankokat, a kormányokat támogató állampapír-vásárlási akciókért cserébe pedig nem kell extra megszorító programot végrehajtani, hanem csak az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait kell betartani, ami egyébként is kötelessége valamennyi tagországnak.
Ez utóbbi elemmel kapcsolatban például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megjegyezte: sajátos, hogy különleges juttatásra feljogosító teljesítményként jelenhet meg egy olyan alapvető elvárás, mint a jogkövető magatartás.
"Mióta lehet bármit is pusztán a törvények betartásához kötni?" - tette fel a kérdést a FAZ az Euró-kezesség fogságában című írásában.
A lap szerint az olasz és a spanyol miniszterelnök "szemtelen politikai zsarolási manőverrel" kikényszerítette, hogy az euróövezeti bankok feletti közösségi kezességvállalás eszközévé tegyék az ESM-et.
"Ez hihetetlen" - írta a FAZ, hozzátéve: Angela Merkel a hét elején arról beszélt, hogy amíg ő él, nem lesz közösségi garancia az egyénileg felhalmozott adósság törlesztésére, és "még el sem értük a hét végét, Németország máris nagyon közel került ehhez".
A liberális Der Tagesspiegel szerint ezek után már senki nem mondhatja, hogy a megszorító politika erőltetésével Merkel válságba sodorja az eurót.
A kancellár engedett, és ezzel az eurót használó uniós tagországok közössége "újabb lépést tett a közös kezességvállalás felé" - írta a lap kommentárjában.
A baloldali Berliner Zeitung az Angela Merkel két arca című írásában kifejtette: a kancellár engedményeket tett az olasz és a spanyol kormányfőnek, de "nem behódolt, hanem politikai nagyságról tett tanúbizonyságot, hiszen a koalíciós béke fölé helyezte Németország és Európa érdekét". A lap szerint az ESM átalakítása megfelelő lépés, és azt a belátást tükrözi, hogy a válság már nem valami távoli, absztrakt probléma, hanem Németországot is fenyegető veszély.
A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap hétvégi kiadása szerint a lengyel bankszektornak nem kedvezne a bankunióhoz való csatlakozás, a közös európai szabadalom pedig a lengyel vállalkozók jövőjét veszélyezteti. A brüsszeli csúcstalálkozón hozott döntéseket kommentálva a lap Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavaira emlékeztetett, aki pozitívumként könyvelte el, hogy Lengyelország - más nem euróövezeti országokhoz hasonlóan - maga dönthet a bankunióhoz való csatlakozásról.
A kormányfő a "testre szabott" európai bankfelügyelet bevezetését kedvezőnek minősítette, mert egyebek között a lengyel letétek uniós garanciáját biztosíthatná, de az ország érdekeit veszélyeztető megoldásokra is figyelmeztetett.
http://archiwum.rp.pl/artykul/1155135_Szczyt_UE_co_z_tego_wynika_dla_polski.html
A Rzeczpospolita külön elemzésében a bankuniót rövid távon az euróövezetet stabilizáló megoldásnak nevezte, amely azonban veszélyt jelenthet a valutaunión kívüli országoknak. Véleménye szerint még a részletek ismerete nélkül is egyértelmű, hogy a lengyel bankszektornak ártana, ha "részben felelősséget kellene vállalnia a spanyol és más zombi bankokért, amelyek képtelenek fennmaradni a piacon a közpénzek infúziója nélkül". A lap azzal érvel: a britek sem akarnak mások hibáiért fizetni, illetve nem engedik, hogy Brüsszel szabályozza belügyeiket. Szerinte a lengyeleknek is ki kell tartaniuk saját elképzeléseik mellett, "hiszen Lengyelországban eddig egy bank sem ment csődbe".
http://www.ekonomia24.pl/artykul/775555,906015-Kurasz--Trzymajmy-sie-z-dala-od-unii-bankowej.html