Három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány az Európai Bizottság szerdai közlése szerint, ami azt jelenti, hogy hazánk kikerülhet a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Az EB-bejelentés az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.

A kormány által októberben bejelentett, összességében több mint 764 milliárd forintos egyenlegjavító intézkedéssorozat nettó hatása a GDP 1,5 százalékára, azaz mintegy 420 milliárd forintra tehető – közölte becslését az Európai Bizottság szerdán.

Az Orbán-kormány növekedési prognózisát lényegében helybenhagyva az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon, de évről évre nő a deficit. A bizottság által készített gazdasági elemzés értékelése szerint idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány – szerepel a brüsszeli testület szerdán közzétett őszi prognózisában. Magyarország GDP-je 2012-ben 1,2 százalékkal esik vissza, 2013-ban 0,3 százalékkal, 2014-ben pedig 1,3 százalékkal bővül majd az Európai Bizottság előrejelzése szerint.

Növekvő foglalkoztatottság és fogyasztás

Az Európai Bizottság szerint negatív és pozitív irányban is hatnak kockázatok a növekedési kilátásokra. Egyrészt a szigorúbb költségvetési politika még lassabb növekedéshez vezethet, míg kedvezőbb munkaerő-piaci fejlemények mellett nőhet a lakossági fogyasztás, ami kedvező hatással lehet a GDP-re. A szervezet szerint a munkaerő-piaci körülmények enyhén javulnak. A kormányzati intézkedések hatására folyamatosan nő a munkaerő-piaci aktivitási ráta. Mindezek ellenére a munkanélküliek aránya várhatóan nem változik, míg a foglalkoztatás folyamatosan nő.

A bejelentés tulajdonképpen az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerének tekinthető, aminek köszönhetően kikerülhetünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. Mint az mno.hu megírta: gyakorlatilag túszul ejtette az Orbán-kormány az Európai Bizottságot, mivel ha elfogadják a 2013-ra szóló három százalék alatti hiánycélt, akkor Brüsszel lényegesen kisebb befolyást gyakorolhat a magyar gazdaságpolitikára.

Nyílt politikai harc

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bizottság ajánlásának teljesítésére előbb október 5-én jelentett be egy 397 milliárd forintos egyenlegjavító csomagot, majd október 17-én egy újabb, 367 milliárdosat. Az első bejelentéskor még azt is lebegtette Brüsszel, hogy kötelezettségszegési eljárást indít hazánk ellen. „Ennek valamilyen érzelmi alapja van, ugyanis mi vagyunk az egyetlen uniós tagország, melynek nem hiszi el az EU, hogy 3 százalék alatt képes tartani a költségvetési hiányt” – vélekedett már a második kiigazításkor a tárcavezető. A 764 milliárdos összeget a kormány a multicégekre hárította, Brüsszel viszont ezt nem tartotta elegendő lépésnek, kételkedve abban, hogy annyival nő majd jövőre a magyar gazdaság, mint amennyivel a kormány számol.

Az biztos volt, hogy ha Brüsszel nem fogadja el a hazai számokat, akkor a magyar kormány arra kéri a bizottságot, hogy ők mondják meg, mekkora összegre van szükség a három százalék alatti hiány teljesítéséhez, valamint azt is kilátásba helyezte, az esetleges pluszösszegeket Orbán Viktor honnan fogja előteremteni. Mivel az egyik lépés az emelt összegű bankadó, korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a multik az EB-nél lobbiznak azért, hogy enyhítsenek a szigoron hazánkkal szemben. Ezt a helyzetet oldotta fel végül a bizottság szerdai bejelentése, mellyel az uniós testület hosszú harc végére tett pontot.

Már nem az első visszakozás

Az Európai Bizottság korábban – hogy nehogy presztízsveszteséget szenvedjen el – a számok hatására szintén engedményekre kényszerült, májusban José Manuel Barroso javasolta, hogy oldják fel Magyarország vonatkozásában a kohéziós alapok folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést. A túlzottdeficit-eljárás ügye a jövő év első felében kerülhet majd terítékre, amikor már látszanak a konkrét számok a 2012-es és 2013-as esztendőről.

Balosok

A jelenlegi Európai Bizottságon belül döntően baloldali kötődésű emberek foglalnak helyet, akik természetesen semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek.

A felhatalmazás kapcsán Olli Rehn pénzügyi biztos egy kiváló példa, mivel még egy iskolaszéki választáson sem indult soha, vagy éppen Andor László, akinek munkájáról szintén nem mondhattak véleményt egyszer sem a magyar választók. Joaquín Almunia baloldali elfogultsága pedig 2006-ban lett mindenki előtt nyilvánvaló, mert egyszer sem helyezett kilátásba szankciókat a Gyurcsány-kormány ellen, miközben a költségvetés hiánya bőven kilenc százalék fölött volt.