Az esemény házigazdája, Romanek Etelka polgármester köszöntőjében többek között rámutatott, hogy Esztergomban és vonzáskörzetében és kiemelt jelentőséggel bír az itt működő kis- és középszintű vállalkozások illetve a multinacionális cégek sikeres munkája, a foglalkoztatás megtartása illetve növekedése. Romanek Etelka kiemelte, hogy Esztergom vezetése különösen nagy figyelmet fordít a munkaadókkal való szerteágazó, jó kapcsolattartásra.

A KEMMGYE workshopja két részből állt, egyrészt magát az egyesületet mutatták be a helyi munkaadók számára, másrészt „A lobbizás művészete a vállalati szektorban” címmel tartottak előadást az érdekérvényesítés lehetőségeiről, új távlatairól.

Galler Károly, a Komárom-Esztergom Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete elnöke előadásában tartalmas, rövid áttekintést adott hallgatósága számára szervezetük működésének céljáról. Mint előadásából kiderült a magát a legnagyobb múltú, leginkább professzionális munkaadói szervezetként aposztrofáló egyesületbe önként jelentkezhetnek tagnak a különböző vállalatok, szervezetek. A tömörülés általános célja, hogy meghatározó szerepet játsszon a magyar gazdaság élénkítésében, részt vegyen a döntéshozó testületek munkájában, segítse a külpiaci terjeszkedést, erősítse a magyar képviseletet az Európai Unióban és más területeken. Galler Károly ezeken túl aláhúzta, hogy az egyesület küzd a protekcionizmus és a korrupció ellen, erősíti a társadalmi felelősségvállalást, szorgalmazza a szociális biztonság növelését és elősegíti a humanitárius és környezetvédelmi akciókat, projekteket.

A workshop második részében Németh Ákos Lehel „A lobbizás alapjai és művészete a vállalati szektorban” című érdekfeszítő előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Mint a szakértő prezentációjából egyebek mellett kiderült, Magyarországon a vállalati szektorban a lobbizás gyenge lábakon áll, a működő cégek mintegy hatvan százaléka semmilyen érdekérvényesítő tevékenységet nem folytat. Elhangzott: ennek okai között megtalálhatók a nyugatitól eltérő adottságok, berendezkedések, hagyományok, de az előadó arra is rámutatott, hogy maga a lobbi szóval kapcsolatban még jelenleg is élnek ellenérzések, negatív jelentéstartalmak a gazdaság és a közélet szereplőinek illetve a lakosság körében is. Ugyanakkor a prezentáció során kirajzolódott egy a nyugati féltekén már régebben, a váltásnak köszönhetően a közép-kelet európai régióban még csak most elterjedő új szemlélet. Ennek lényege, hogy a lobbi eredeti, az építés és fejlesztés szempontjából hatékony hatásmechanizmusaira helyezi a hangsúlyt, sőt, a gazdasági törvények, az etika és a közfelfogás alapján, fontos és alkalmazandó új módszertanként értelmezi a lobbit.