Munzlinger Attila Gyergyóról készült képe lett a hét csillagászati fotója a csillagaszat.hu csillagászati hírportálon. A szerző a következő kísérőszöveggel küldte be a fotót:

Éjszakai pillantás a köddel telt Gyergyói-medencére. A ködpaplanon átszüremlik a települések fénye, odafent, a magasban pedig sziporkáznak a csillagok.

Gyorsan közeleg a tél és vele együtt a Gyergyói-medencét hetekre beterítő ködpaplan. A Gyergyói-medence a Keleti-Kárpátok közepén terül el, átlagos tengerszint feletti magassága 760 méter.

Zord időjárása anekdotikus: azt szokták mondani a gyergyóiak, hogy itt hat hónapig tél van, utána pedig hat hónapig hideg. A medencét 1400-1600 méter magas hegycsúcsok veszik körbe, ezért igencsak zárt meteorológiai rendszert alkot. Télen gyakran alakul ki termikus inverzió, ilyenkor a mély medencében stabil ködpaplan képződik, ami képes akár hetekig fennmaradni.

Szerencsére a környező magaslatok közel vannak és könnyen megközelíthetők, az amatőr csillagásznak nagyszerű észlelőhelyeket biztosítanak. Gyergyószárhegyhez a falu névadó hegye, a Szármány van legközelebb, ez kétszáz méterrel emelkedik a medence fölé. Innen a legmakacsabb köd ellenére is megfigyelhető a csillagos égbolt, ugyanakkor gyönyörű kilátás nyílik az egész medencére.

Ködpaplan Gyergyóban

A fotón egy februári ködös éjszakán a Gyergyói-medence falvai megvilágítják a ködpaplant, az égbolton a vékony felhőréteget pedig az öt napos újhold és a Jupiter világítja át. A panorámát hat fotóból állítottam össze, melyeket Canon EOS 500D fényképezőgéppel rögzítettem, ISO 1600-as érzékenységen, 30 másodperc expozíciós idővel.