A színpad kész, a nézőteret az éjjel lemosattuk, délutánra pedig a felhők is eloszlanak. S amint a nap leszáll, a színpadon táncra perdül Drakula – adott helyzetjelentést a Várszínház, amely joggal bízhat a meteorológusokban, akik szerint délutánra eloszlanak a felhők, és semmi sem veszélyezteti a páratlan szabadtéri előadást.

Szerda este a legendás Drakula történet kel életre, többek között Keresztes Ildikó, Novák Péter, Zsuráfszky Zoltán és Sánta Gergő közreműködésével.

Drakula történetét szinte az egész világon ismerik. A legtipikusabb magyar, illetve román mitikus lényként ismert vámpír legendájáról még azok is hallottak, akik egyébként azt sem tudják, hogy hol található a térképen a vadregényes Transsylvania, ahol Drakula gróf hihetetlen meséje született.
A klasszikus Drakula történettől eltérően, a mi mesénk egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik, ahova furcsa vándor- mutatványosok érkeznek… A környéken félelem tölti el az embereket a vérszomjas vámpírról szóló hírek hallatán; férfiak szerelmüket, apák lányaikat féltik a titokzatos vámpírtól, aki mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat, s szívja el éltető, friss „energiájukat”.
Az öreg és örökké kiéhezett „vérszívó vámpír” fiatal nők friss vérétől nyer mindig új energiát, s válik maga is fiatallá; legalábbis ideig – óráig… addig, amíg az elrabolt energia képes fiatalon tartani; ha az elfogy, újra roskatag öregemberré válik, s kénytelen újabb és újabb zsákmány után nézni…
Drakula gróf lenyűgöző meséjét az erdélyi népzene csodálatos világa, az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló virtuozitása teszi „varázslatos” élménnyé.