A kurzus során azt lehet áttekinteni, hogy az irodalom és a politika milyen kölcsönhatásban voltak egymással a XX. században. Természetesen egy ilyen áttekintés csak csonka és önkényes lehet, részint a válogatást érintő szubjektivitás miatt, részint azért, mert a XX. század előtti könyvekre nem tér ki. Ez utóbbi azzal indokolható, hogy az időkeretek szűkössége miatt nem férhet bele több a három előadásba. A műveket három csoportba osztották a szervezők: a tűrt (ellenálló irodalom), a tiltott (egy ideig betiltott könyvek) kategóriáira, illetve azokra, amelyek a politika szolgálatában álltak és forradalmi átalakulásokat eredményeztek – közölte a könyvtár.

Szeptember 13
„Ellenálló könyvek”, amelyek a fennálló rendszereket bírálták
(Iszkander: Szarvasfiú, Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap; Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét; Örkény: Tóték; Hesse: Üveggyöngyjáték; Salamov: Kolima)

Október 11
„Betiltott könyvek”, amelyekkel szemben a hatalom fellépett
Feuchtwanger: Jud Süss; Tormay: Bujdosó könyv; Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja; Zilahy: Halálos tavasz; Orwell: 1984; Rushdie: Sátáni versek; Wass: Jönnek!; Paszternak: Doktor Zsivago)

November 15
„Forradalmi könyvek”, amelyek hatottak a társadalomra és a politikára
(Hitler: Mein Kampf; Marx-Engels: Kommunista kiáltvány; Nyil: Cion bölcseinek jegyzőkönyvei; Mussolini: A fasizmus doktrínája; Mao: Vörös könyv; Kadhafi: Zöld könyv; Kinsey: Sexual Behaviour int he Human Male; Betty Friedman: A feminista titokzatosság; John Dewey: Demokrácia és nevelés; Marcuse: Az egydimenziós ember)