A Curiosity - hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Mars tudományos laboratórium) - múlt év november 26-án startolt és augusztus hatodikán száll le a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes mars-repülések előkészítése - olvasható a Space.com (http://www.space.com) űrkutatási hírportálon.
Az egytonnás Curiosity kétszer olyan hosszú és legalább ötször olyan nehéz, mint a korábbi marsautók bármelyike. A tervek szerint a marsi egyenlítő környékén lévő, 155 kilométer átmérőjű Gale-kráterben landol. Leszállóhelyeként a kráter közepén magasodó öt kilométeres, rétegzett szerkezetű hegy környékét választották ki, ahol a vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő. A marsjáró fedélzetén tíz műszer működik majd, közülük kettő a robotkarok által begyűjtött kőzetminták elemzését végzi. A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését.
"Nem lesz könnyű a leszállás, szó szerint hét percünk van arra, hogy a légkör legfelsőbb rétegeiből a Mars felszínére érjünk, és a kezdeti óránkénti 21 ezer kilométeres sebességet nullára csökkentsük. A komputernek mindent önállóan kell végrehajtani, a legkisebb hiba is a projekt végét jelentheti" - hangsúlyozta Tom Rivellini, a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) mérnöke.
A számítások szerint a nagy sebesség és tömeg miatt a 4,5 méter átmérőjű hőpajzs 1600 Celsius fokra hevül. A hőpajzsos fékezés után a marsjáró óránként 1600 kilométerre lassul le, ekkor nyílik ki az ejtőernyő, amely 29 500 kilogrammot "bír el".
"A nagy ejtőernyő óránként 320 kilométerre lassítja le a marsjárót, ez még mindig túl nagy sebesség a landoláshoz, így nem maradt más választásunk, mint fékezőrakéták alkalmazása" - ismertette Tom Rivellini.
A Curiosityt egy "égi daru", fékezőrakétákkal ellátott platform, a Skycrane ereszti a talajra. A művelet alatt 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, amikor marsjáró elérte a felszínt. Ezután a rakétákkal hajtott platform távolabb repül, hogy ne csapódjon a marsjáróba. A művelet több szempontból is kockázatos - a fékezőrakéták hatalmas porfelhőt verhetnek fel, ami károsíthatja a Curiosity érzékeny műszereit és berendezéseit. Másrészt, ha a leszállás túl keményre sikerül, megsérülhet a marsjáró futóműve.