„Hitch”, ahogyan kollégái és barátai nevezték 1929 és 1976 között összesen 47 hangosfilmet készített. Ezek közül a máig legemlékezetesebbek a Psyho, a Madarak, a Marnie, az Észak-Északnyugat, a Hátsó ablak vagy az Idegenek a vonaton. Filmjeiben gondosan előkészítettek a részletek és az elsőtől az utolsó percig izgalomban tartja a nézőket.

Gondoljunk csak bele, hogy a Psyho című filmben az első félórában megöli a főszereplőnőt alakító Janet Leigh-t, s utána a történet különös fordulatot vesz. Számos apró részletből ismerjük meg szinte a semmiből a történetet mozgató Norman Bates-t, aki a Bates motelt vezeti, és nem messze lakik az „anyjával” közösen.

A film annyira megragadta magát a Bates-t alakító Anthony Perkins-t is, hogy még további 3 részt forgatott a figurából, így bemutatva annak teljes létezését.

Hitchcock szeretett filmjeiben szőke színésznőkkel forgatni, s pont ezért megvoltak az állandó színésznői. Köztük a később hercegnővé váló Grace Kelly, a Madarakat sikerre vivő Tippi Hedren. Színésznőit sokszor befolyásolta, hogyan kívánja láttatni a szereplőket és a magánéletükbe is szeretett beleavatkozni, amit persze nem vettek jónéven, így például Tippi is megharagudott a zseniális mesterre.

Lehet, hogy történetei azokban az időkben csupán kitalációk voltak, mégis évekkel később valóban számoltak be madarak támadásáról, melynek semmiféle előzménye vagy indoka nem volt.

A Madarak filmben külön feszültségkeltő elem, hogy nincs aláfestő zene, hanem a madarak rikácsolása adja a félelmetes hangulatot. Hitchcock felfedezte, hogy az emberek az ismeretlen dolgoktól jobban félnek, mint az ismerttől. Úgy tartotta, hogy saját lakásunkban jobban félünk, mint a temetőben vagy szokatlan környezetben. Félünk, amikor fel kell kapcsolni a villanykapcsolót. A ” The Times” minden idők hetedik legrémisztőbb filmjének választotta a Madarakat.

Sok rendező próbálta volna utánozni a mestert, azonban nem tudták utolérni. 1998-ban Gus Van Sant kockáról kockára újraforgatta a Psyho-t. A különbség csak annyi volt, hogy modern környezetben és színesben.

Hitchcock módszereiben – és ebben rejlett a zsenialitása – a film elején tudatja velünk például, hogy egy bomba vagy éppen egy holttest van valahol a lakásban, majd feledteti velünk a dolgot és a szereplői erről mit sem tudva teszik a dolgukat.

Másik technikája a „Vörös hering” elnevezést kapta. Lényege, hogy a rendező elindítja a történetet, majd egy váratlan pillanatban lezárja és egy másik szálat indít el, ami eddig jelentéktelen volt. Ezt láthatjuk a Psyho-ban, amikor az elmebeteg Norman Bates megöli a híres zuhanyzós jelenetben Marion Crane-t (Janet Leigh), aki titkárnőként sikkasztott és emiatt menekült a Bates motelba.

Hitchcock filmjei örökérvényűek és mindazok számára is tele vannak izgalommal, akik inkább a mai filmekre vevők. Bármelyiket választjuk is a filmjeiből, biztosan nem fogunk csalódni!