Az esztergomi Várhegyen a királyi palota építését Géza fejedelem kezdte el a X. század utolsó harmadában. Szent István folytatta munkáját, aki itt született és keresztelkedett, valamint itt is koronázták meg. Az ő munkája eredményeképpen, a XI. század első évtizedében ez a vár vált a király legfontosabb székhelyévé, Esztergom városa pedig a Magyar Királyság fővárosává, valamint érseki központjává is. István király, nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelte Magyarország első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat.

A ma is látható lakóépületeket III. Béla király megrendelésére emelték külhoni építőmesterek, ezzel kialakult az uralkodói székhelye a déli sziklacsúcson, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és gyönyörű várkápolnával, melytől északra egy kisebb dombon emelkedik a székesegyház. Első jelentősebb ostromát a tatárjárás idején szenvedte el, de míg a királyi várost feldúlták, addig a kővárat bevenni nem tudták, mivel sikeresen megvédték a spanyol származású Simon ispán és fegyveresei. Anjou Károly uralkodása idejére tehető Esztergom virágzása, a dúsgazdag érsekség jelentős építkezéseket végzett a Várhegyen. Csúcspontja ennek az időszaknak a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége alatt érkezett el, amikor az ebédlőpalota felépült a folyó felőli oldalon, valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán, melynek megmaradt teraszai még ma is jól láthatóak a hegyoldalban.

A XVI. században már a hódító török árnyékába került a város, I. Szulejmán török szultán serege 1543-ban megostromolta és el is foglalta. A várat innentől kezdve a török és keresztény seregek egyaránt többször elfoglalták egymástól, véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével. A várról készült rekonstrukciós filmet az ópusztaszeri kiállítás keretin belül készítette el Pazirik Kft. A rekonstrukció szakmai előkészítését Buzás Gergely készítette – olvasható a cég honlapján.