Isten hozta

Isten hozta Esztergomban,
Történelmi városunkban!
Mehet jobbra, mehet balra,
Értékeit megmutatja.

Itt született István király.
Templomokból nincsen hiány.
Van kedves Kis-Duna sétány,
Sok szerelmes fiú és lány.

Átlagosnak tűnő hídja,
Napról napra bizonyítja,
Egy az ország, egy a haza,
Oly nagy, mint a Bazilika!

Hogyha többre vágyik ennél,
Gyógyulhat a kőfejeknél!
Fizetséget egyik sem kér,
Mind a három csendben szemlél.

Akár nyáron, akár télen,
Vár a vára egész évben!
Napsütésben, hóesésben,
Olyan, mint egy szép mesében.

Láthat kincset, égi álmot,
Drágaköves imádságot,
Döbbenetes igazságot,
Tükröződő valóságot!

Különleges élményt kíván?
Kálvária ilyet kínál!
Kiváltképp, ha fél ötkor áll
Kápolnája szobrainál.

Ami mellett szót emelek,
Különleges épületek!
Múzeumok, kedves terek,
Titkos utak, rejtett helyek!

Kicsit nagyobb vállalkozás,
Vaskapuhoz látogatás!
Megéri a kirándulás,
Mert a látvány igen csodás!

Hogyha közeleg az este,
Palkovics pad, naplemente!
Csillogásba feledkezve,
Megnyugszik az ember lelke.

Felgyúlnak a lámpafények,
Időutazásra kérnek,
Lenyűgöző, mit ígérnek
Emlékei ezer évnek.

Lehet éjjel, lehet nappal,
Gazdagabb egy nagy kalanddal,
Elköszönhet sebbel-lobbal,
Szíve telve Esztergommal.

írta: Varga János - Veniam