Ahogyan a fehér zaj sok különböző hangfrekvencia keveréke, a fehér fény pedig sok eltérő hullámhossz elegye, úgy a fehér szag (olfaktorikus fehér) sok különböző illatos vegyület eredője, amely csak laboratóriumban állítható össze.
Valójában a fehér szaghoz a kulcs nem magukban a vegyületekben rejlik, hanem abban a tényben, hogy sok van belőlük - vélik a kutatók. A való világ csaknem valamennyi illatát, szagát vegyületek keveréke adja. Az ember igen jó ezeknek a keverékeknek a megkülönböztetésében, nehéz összekeverni például a kávé illatát a rózsáéval. Abban azonban meglehetősen rossz, hogy ezeknek a keverékeknek egyes komponenseit különválassza.
Ha az emberi látás teljes tartományába kiterjedő hullámhosszakból többet összekevernek, az fehér fényt ad a konkrét hullámhosszaktól függetlenül, ha pedig a teljes emberi hallástartományba eső többféle frekvenciát "vegyítenek", az fehér zajt ad az egyedi frekvenciáktól függetlenül. Noam Sobel, az izraeli Weizmann Tudományos Intézet neurobiológusa csoportjával arra keresett választ, hogy hasonló jelenség történik-e a szaglásnál.
Első kísérletsorozatukban több száz illatot teszteltek önkéntesekkel. A szagminták között volt olyan, amely egyetlen komponensből állt, de olyan is akadt, amely 43 különböző vegyületből állt össze. A tesztekben minél több komponensből állt egy-egy keverék, annál nehezebben tudtak köztük különbséget tenni a résztvevők. Két négykomponensű keverék illatát például könnyebben különböztették meg, mint két 43 komponensű keverék illatát. "Minél több komponens volt a kétféle keverékben, annál hasonlóbbá vált az illatuk, még akkor is, ha nem volt közös komponensük" - idézte a tanulmányt a LiveScience című tudományos portál.
Következő kísérletsorozatukban 40 komponensű illatokat állítottak össze, és ezeket ismertették meg a tesztalanyokkal. Ha az emberi szaglás teljes tartományába eső, azonos intenzitású vegyületekből állt a keverék, azt nem tudták megkülönböztetni az önkéntesek. Minden eredmény arra utalt, hogy a fehér szag különálló illatnak tekinthető, amely egyetlen vegyület jelenlétéhez sem köthető.
A sok komponensből álló kávé és rózsa illata éppen azért tér el, mert vegyületeik nem egyenlő arányban alkotják az illatkeveréket, ráadásul nem terjednek ki az emberi szaglás teljes tartományára.