Érdekesség, hogy József Attila születésnapjának ünneppé nyilvánításáról még 1963-ban, a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya hozott döntést. József Attila csekély ideig tartó munkásmozgalmi kötődését olyannyira felnagyították, hogy utána évtizedekig a „proletariátus költőjeként” emlegették. Mára már ezek a versei kikerültek a fókuszpontból, és József Attilára, a teljes életműve alapján, mint a magyar irodalom egyik meghatározó alakjára tekintünk.

Ám József Attila 1905-ös születésnapján kívül számos, magyar vonatkozású esemény történt ezen a napon.

Kezdjük például a muhi csatával, amely a tatárjárás egyik legsúlyosabb és legvéresebb összecsapása volt. 780 éve, 1241-ben IV. Béla magyar király a Sajó folyó melletti Muhi községnél ütközött meg a Batu kán által vezetett tatár haddal. A csata április 11-én kezdődött és másnap a magyar sereg, - amelyben templomos lovagok is harcoltak – súlyos vereségével ért véget.
1842. április 11-én halt meg Kőrösi Csoma Sándor, a tudós utazó, aki közel 20 nyelven beszélt és írt. Utazásai során bejárta a Balkánt és Ázsia nagy részét, de rövidebb ideig Egyiptomban is élt, Alexandriában akarta tanulmányozni az arab nyelvet., Kalkuttában öt évet töltött tudományos nyelvészeti kutatásokkal és azok feldolgozásával. A tibetológia volt az egyik fő területe, ő alkotta meg az angol-tibeti szótárat.
Pár évvel később 1848-ban ezen a napon Pozsonyban V. Ferdinánd király szentesíti a március 21-i törvénycikkeket, feloszlatja az utolsó rendi országgyűlést. Az áprilisi törvények kimondják a Magyar Királyság függetlenségét,a jobbágyrendszer megszüntetését, és az egyesítést Erdéllyel.

Majd fél évszázaddal később egy magyar szempontból igen jelentős sportesemény történt.
1896. április 11-én Hajós Alfréd versenyúszó megszerezte az első magyar olimpiai győzelmet, az első újkori olimpián, melyet Athénban tartottak meg. A 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét. Azért nem aranyérmét, mert akkor még ezüstérem járt a győzteseknek.

Végül, de nem utolsósorban 1900-ban ezen a napon született Márai Sándor magyar író, költő, drámaíró, újságíró. Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el.
Bár áprilishoz semmi köze, de Esztergomhoz szorosan kötődött az előhegyi költő, publicista, Babits Mihály, akinek házában a korabeli magyar irodalom színe-java megfordult. 1924-1941 között tavasztól őszig Esztergomban töltötte idejét a Babits házaspár. Közel 60 műve itt keletkezettI. A villa egyik külső falán Babitskortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek az aláírása látható. Idén augusztusban lesz a költő halálának 70. évfordulója.

Fotó: Polgár Portál