Egyre nő a szakadék a legjobb és legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok között, az életkilátásokban is. Eközben a nők várható élettartama, eddig példa nélküli módon, lassabban nő, mint a férfiaké – mondta a Világgazdaságnak az egyik legismertebb és legelismertebb demográfus, Józan Péter.

A magyarországi halálozási mutatók és az életkilátások mindig is rosszabbak voltak a fejlett országokénál, de az ország gazdasági-társadalmi helyzete által indokoltnál is. Egy évszázad lemaradása, amelyet csak súlyosbítottak az ország turbulens történelmének eseményei, csak lassan és fokozatosan számolható fel. Bizonyos kiemelkedő betegségek halálozási gyakorisága – például a krónikus szívbetegség, az agyér-betegségek, a tüdőrák és egyéb rosszindulatú daganatok – a legmagasabbak között van Európában. A magyarországi epidemiológiai fejlődés utóbbi másfél évtizede azonban egyértelműen sikertörténet.

Józan Péter azt mondta, a centrum lakosainak életkilátásai és halandósági viszonyai sokkal kedvezőbbek a perifériákon élőkénél. Ennek, az én véleményem szerint, alapvetően a felsőfokú végzettségűek arányában és ennek következtében is a jövedelmekben megmutatkozó különbség az oka. A differencia a szélső értékek között akkora, mint Hollandia és Moldova várható élettartama között. Nem hiszi, hogy ez tolerálható egy kis országban, de egyelőre sajnos nemhogy csökkenne, nőni látszik a szakadék.

Az egészségügyi ellátórendszer külterjes fejlesztése önmagában nem sokat ér, ha nem tudjuk megvenni hozzá a legkorszerűbb, csúcstechnológiát jelentő gépeket, berendezéseket, ha nincs, aki gyógyítson az új épületekben, mert az orvosok és a nővérek közben külföldre mennek. Ha a jelenlegi politikai, és nem csak egészségpolitikai felfogás nem változik, nagyon rövid idő alatt szétszakad az egészségügy - mondja Józan Péter.