Városlista
2025. július 4, péntek - Ulrik

Hírek

2013. Február 08. 11:23, péntek | Belföld
Forrás: MTI

Kisbolygó mérte az utolsó csapást a dinoszauruszokra

Kisbolygó mérte az utolsó csapást a dinoszauruszokra

A Földbe becsapódó kisbolygó mérte 66,5 millió évvel ezelőtt az utolsó csapást a dinoszauruszokra: a legújabb bizonyítékok alapján a két esemény időben olyan közel történt egymáshoz, hogy az ok-okozati összefüggés biztosra vehető - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az utóbbi évtizedekben élénk vita tárgya volt tudományos körökben, hogy végül is mi idézte elő a világot 160 millió éven át uraló őshüllők hirtelen eltűnését: aszteroida vagy üstökös becsapódása, hatalmas vulkánkitörések vagy drámai klímaváltozások? Hollandiai és brit egyetemek munkatársai fogtak össze a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) tudósaival, hogy a lehető legpontosabban megállapítsák a kisbolygó végzetesnek bizonyult érkezésének és a dinoszauruszok kihalásának az időpontját.
A Science című szakfolyóirat pénteki számában közzétett tanulmányuk alapján az aszteroida becsapódása 66 038 000 évvel ezelőtt következett be, tehát földtörténeti mértékkel "hibahatáron" belül van az úgynevezett kréta-tercier kihalási eseménnyel (K-T eseménnyel). A kréta és a harmadidőszak határán a fajoknak több mint a fele tűnt el a geológiai szemszögből roppant rövid időszak alatt: ez a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg.
"Egyértelműen a becsapódás adta az utolsó lökést a Földnek, hogy átbillenjen a kritikus ponton... Eredményeink alapján bizonyítani tudtuk, hogy az események párhuzamosan, nagyjából egy időben zajlottak, éppen ezért biztosra vehető, hogy az aszteroida kiváltotta robbanás jelentős szerepet játszott a dinoszauruszok eltűnésében, még ha nem is egyedül a becsapódás számlájára írható a fajok tömeges kipusztulása" - idézte a tanulmányt ismertető ScienceDaily.com hírportál Paul Renne-t, a Kaliforniai Egyetem földkortani intézetének professzorát.
Korábban még az is vitatott volt, vajon a kisbolygó becsapódása a kréta-tercier kihalási esemény előtt vagy után történt - a mostani tanulmány pontot tehet a találgatások végére.
A Renne vezette csoport három éven át végezte kutatásait. Egyrészt vulkáni hamut gyűjtöttek a montanai Hell Creek (Pokol patak) vidékéről, ahol számtalan dinoszauruszmaradványra bukkantak már: a körzetről úgy tartják, hogy az egyik legjobb fosszíliaforrás a kihalás előtti és utáni időszak tanulmányozására. A hamumintákat egy új, az eddigieknél korszerűbb radiometrikus kormeghatározási módszerrel elemezték, hogy a lehető legpontosabban behatárolhassák a dinoszauruszok kipusztulásának idejét. Hasonló eljárásnak vetették alá azokat a meteorüveg-darabokat, amelyeket Haitin találtak, és már korábban is tudták róluk, hogy az aszteroida becsapódása idejéből származnak.
A vizsgálatok alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kisbolygó érkezése és a dinoszauruszok kihalása között "szemvillanásnyi idő", alig 11 ezer év telhetett el.
A Kaliforniai Egyetem professzora mindazonáltal figyelmeztetett arra, hogy az időbeli egybeesés még nem jelenti azt, hogy a K-T eseményt kizárólag a becsapódás idézte elő, noha kétségkívül az utolsó szög volt az őshüllők koporsójában. Ok lehetett az az erőteljes vulkanikus tevékenység is, amely a kréta időszak végén az indiai Dekkán-plató (Dekkán-trapp) területén zajlott 1,5 millió éven át. A plató az egyik legnagyobb vulkanikus terület a Földön: megszilárdult bazaltfolyamrétegekből tevődik össze, amelyek együtt több mint 2000 méter vastagon fednek le egy 500 000 négyzetkilométeres területet. Előidézhették a fajok eltűnését azok a hirtelen, gyorslejáratú lehűlési időszakok is, amelyek szétszabdalták a krétakor alapvetően melegházhatású klimatikus viszonyait.
Az, hogy egy aszteroida tehető felelőssé a dinoszauruszok kipusztulásáért, először 1980-ben merült fel. A becsapódás helyszíneként a mexikói Yucatán-félszigeten felfedezett, csaknem kétszáz kilométer átmérőjű Chicxulub-krátert emlegetik. A mélyedést egy 12-15 kilométer nagyságú kisbolygó vájhatta ki, amely a hirosimai atomrobbanásnál milliárdszor nagyobb erővel ütközött a Földnek, teleszórva a légkört szilárd anyagokkal, amelyek aztán meteorüveg, kvarc és irídiumtartalmú por formájában visszahulltak a bolygóra.

Címkék: Tudomány-állatok

Ezek érdekelhetnek még

2025. Július 04. 18:39, péntek | Belföld

Orbán Balázs: indul az ukrán bosszúhadjárat amiatt, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását

Indul az ukrán bosszúhadjárat amiatt, hogy hazánk nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását - jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója csütörtökön Facebook-oldalán

2025. Július 04. 09:00, péntek | Belföld

Orbán Viktor: az Európai Bizottság tévúton jár, ha azt gondolja, az emberek nélkül is meg lehet hozni egy egész Európa sorsát meghatá

Az Európai Bizottság tévúton jár, azt gondolja, hogy az emberek nélkül is meg lehet hozni egy egész Európa sorsát meghatározó fontos döntést, de téved, az ukrán uniós tagság nem fog megtörténni

2025. Július 04. 08:03, péntek | Belföld

Hőség - Meteorológia: az elmúlt egy hétben 4 centimétert csökkent a Balaton átlagos vízállása

A Balaton erős párolgása miatt az elmúlt egy hétben már 4 centimétert csökkent a tó átlagos vízállása - közölte a HungaroMet Zrt. pénteken a honlapján.

2025. Július 03. 07:34, csütörtök | Belföld

Mávinform: hosszabb a menetidő a győri fővonalon

Késésekre kell számítani kedd délután a győri vasúti fővonalon, ahol egy műszaki hibás vonat okozott fennakadást.