Február 10-én 17 órára meghirdetett beszélgetés vendége Szűcs Nelli és Trill Zsolt színművész-házaspár.

A rendezvényen egyben látható lesz Esztergom díszpolgárára, a 90 éve született Csoóri Sándorra emlékező kamara kiállítás is.

90 éve született Csoóri Sándor Esztergom Díszpolgára

Kilencven évvel ezelőtt született Csoóri Sándor (1930-2016) a magyar szellemi élet meghatározó személyisége, Esztergom Város Díszpolgára.

Csoóri Sándor, író, költő, újságíró, politikus 1930 február 3-án született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban. Az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztő munkatársa, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.

Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel, mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Verseit számos idegen nyelvre lefordították.
A 70-es évektől gyakran tartózkodott Esztergomban, ahol több írása, verse /Esztergomi elégia, Esztergomi töredékek, 1990./ is született. Felkérések alapján több alkalommal is közreműködött városi rendezvényeken.

Csoóri Sándor a magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége. Költő, szociográfus, publicista, esszéíró, filmíró, prózaíró, politikus, szerkesztő és nemzeti mindenes egy személyben. Hivatásait mély nemzeti felelősségtudat fogja egységbe. Költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlen egyéni színnel újította meg költészetünknek azt a nemzeti felelősségtudattól áthatott fő vonulatát, melyet a klasszikus magyar irodalom legnagyobbjai – Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig – alkotnak.

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. 1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok Monori találkozóján.

1988-tól a Hitel szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője, a lap a magyarság nemzeti összetartozás-tudatának megerősítését, a nemzet értékeinek gazdagítását tekintette fő feladatának.

Fő törekvése a nemzet szellemi-lelki egységének a megteremtése, önismeretének mélyítése, öntudatának erősítése. Ennek az eszmének a jegyében érte el 1992 nyarán a Magyarok Világszövetségének elnökeként (amely tisztet 1991-től 2000-ig töltötte be) a „mozaiknemzetet egyben láttató nagy eszköz”-nek, a Duna Televíziónak a létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Politikai és közéleti szerepvállalásának legsűrűbb időszakában, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján néhány évre még szépirodalmi munkásságát is föláldozta a közvetlen társadalmi cselekvésért. Csoóri Sándornak 2015-ben Esztergom Város Díszpolgára címet adományozott a város önkormányzata, az erről szóló okiratot otthonában adták át számára. Az összmagyarság szellemi-lelki egységéért egy életen át dolgozó író, költő, újságíró hosszan tartó, súlyos betegségét követően 2016. szeptember 12-én hunyt el. Szeptember 21-én az Óbudai temetőben temették el, a szertartáson Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, Tornai József költő és Kósa Ferenc filmrendező búcsúztatta - olvasható az esztergom.hu-n.