A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport a Nature Microbiology folyóiratban közzétett tanulmányában úgy véli, hogy a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse 40-70 éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen.

A kutatók szerint ez újólag megkérdőjelezi azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el.

David Robertson, a Glasgow-i Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője a BBC Newsnak elmondta, hogy miközben a SARS-CoV-2 koronavírus genetikailag nagyon közel áll a legközelebbi ismert denevérvírusokhoz, időben több évtizede szétváltak.

"Ez azt jelzi, hogy ezek az emberre is átterjedni képes vírusok már egy ideje jelen vannak. Meg kell értenünk azt, hogy hol és hogyan terjedtek át a humán populációra" - magyarázta.

A kutatók összehasonlították a SARS-CoV-2 genetikai felépítését a denevérekben talált közeli rokonáéval, a RaTG13 víruséval.

A SARS-CoV-2 genetikailag mintegy 96 százalékban hasonlít a RaTG13 koronavírusra, amelynek mintáit egy patkósdenevérből (Rhinolophus affinis) vették 2013-ban a kínai Jünan tartományban. Ám a csoport feltárta, hogy SARS-CoV-2 viszonylag régen, 1969-ben elágazott az RaTG13 vírustól.

A kutatók felfedezték, hogy a kettőnek közös őse van, de mindkét vírus saját evolúciós útját járja évtizedek óta.

A denevérek világszerte megtalálhatók és hatalmas távolságokra képesek vándorolni. Vírusaik más vadállatokra is átterjedhettek, különösen azokra, amelyekkel szoros kapcsolatban állnak az illegális vadkereskedelem során.

Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a tobzoska szerepet játszhatott a SARS-CoV-2 vírus evolúciójában, de ez a legújabb tanulmány azt jelzi, hogy erről nincs szó. A tobzoskára az illegális vadkereskedelemben érintett állatok révén került át a vírus.