Az Esztergomi misét a Missa Solemnist a zeneszerző kifejezetten erre az alkalomra komponálta és ő maga vezényelte el a helyszínen.
A felszentelési ünnepségen részt vett Ferenc József császár is, aki akkor még nem volt magyar királynak megkoronázva.

A bazilika építése négy szakaszra különíthető el. A munkálatok első szakasza Rudnay Sándor érsek nevéhez fűződik., aki Kühnel Pállal terveztette meg a monumentális épületet. Az alapkő letételére 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor. Mivel Kühnel Bécsben élt és dolgozott, ezért az építkezés vezetője unokaöccse, Packh János lett. Ő helyeztette át a mostani bazilikába a XVI. század elején a Szent Adalbert székesegyházhoz épített és a török kort túlélő vörösmárvány kápolnát, amelyet előbb 1600 számozott darabra bontatott és így építtette be.

1824-re elkészült az altemplom és az északi, jobb oldali első oldalkápolna és ugyanebben az esztendőben meghalt Kühnel Pál, majd 1831-ben Rudnay Sándor érsek is, aki nem érhette meg művének elkészültét.

Fotó:http://uj.katolikus.hu/

I. Ferenc császár Rudnay halálát követően hét évig nem nevezett ki érseket, emiatt az építkezés is szünetelt.
A munkálatokat 1838-ban Kopácsy József érsek folytatta, akinek szintén nem volt szerencséje , mert egy évvel később, 1839-ben az építkezést vezető Packh János esztergomi otthonában rablógyilkosság áldozatává vált, ez pedig ismét megakasztotta az építkezés folytatását.
Kopácsy ezt követően Hild Józsefet bízta meg a munka további vezetésével. Hild egyszerűsítette az eredeti terveket és felülvizsgálta az épületet, a hibásan fölrakott boltíveket lebontatta, majd befejezte a szentély boltozását. A saját tervei alapján, vasszerkezettel építtette fel kupoladobot és a kupolát, melyre a keresztet Kopácsy prímás 1845. augusztus 18-án tetette fel.

1847-ben azonban Kopácsy az építkezések megtekintése során megfázott és nemsokára, 72 éves korában meghalt. Ekkor a székesegyház minden része tető alatt volt, de az építkezés az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az újabb, ezúttal két évig tartó érseki széküresedés – Hám János kinevezett érsek soha nem foglalta el az esztergomi érsek-prímási trónt – miatt ismét abbamaradt.

Scitovszky János érsek 1849-től vette át az az érseki címet és vele együtt a bazilika építésének feladatát is. Ekkor készült el az északi torony és a kor egyik legjobban megépített orgonája is. Végül, sok viszontagság és több halálesetet követően 1856. augusztus 31-én került sor a bazilika ünnepélyes felszentelésére. Azonban ekkor a főszékesegyház még nem volt teljesen készen.

1860-ra készült el a déli torony, majd 1862-ben elkezdték az oszlopos előcsarnok építését is. Scitovszky prímás 1866-ban halt meg, de előtte még láthatta a csaknem kész székesegyházat.

Az épület belsejének befejezése utódjára Simor János érsekre várt. Az építkezés negyedik, befejező szakasza 1867-ben kezdődött el, végüla bazilika belső teljes díszítése az érsek aranymiséjének évére, 1886-ra készült el.

A görögkereszt alaprajzú épület külső magassága az altemplom padlójától a kupola csúcsán látható kereszt gömbjéig éppen 100 méter, hossza 118 méter, szélessége középen 48 méter. A főoltár felett található kép 1856-ban készült és Mária mennybevitelét ábrázolja. A mű Michelangelo Grigoletti munkája, amely 13,5 méteres magasságával, valamint 6,6 méteres szélességével a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe.